Alsóosztorány

község Szlovákiában

Alsóosztorány (1899-ig Sztránszka, szlovákul Stránske) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Alsóosztorány (Stránske)
Gótikus templomának romjai
Gótikus templomának romjai
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Polgármester Jaroslav Mitaš
Irányítószám 013 13 (pošta Rajecké Teplice)
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség889 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság487 m
Terület18,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 18° 42′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 18° 42′ 00″
Alsóosztorány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóosztorány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Zsolnától 11 km-re délre fekszik.

Története szerkesztés

Előbb a rajeci uradalomhoz tartozott, majd királyi birtok. Írott forrásban 1368-ban „Stranska” néven említik először, amikor a gömöri Balog nemzetséghez tartozó Domonkos – helybeli birtokos nemes – engedélyt kér plébániatemplom építésére. A nemzetség I. Lajos király adományaként 1360 körül jutott a falu birtokába. 1376-ban már újra királyi birtok, az újvári uradalom része. Később a hricsói, majd a sztrecsnói uradalomhoz tartozott. 1456-ban már litva várának uradalmához tartozik, ekkor „Stranska” néven említik. 1496-ban „Ztranska” néven tűnik fel. 1539-ben 16 parasztgazdaság volt a faluban. 1543-ban egy bíró, 6 zsellér és 15 parasztcsalád élt a településen. 1598-ban 30 portával adózott. 1604-ben már a Thurzók birtoka, 1628-ban a lengyeltóti Lengyel család is részesedik a falu birtokaiból.

A 17. század második felében Szelepcsényi György esztergomi érsek zálogbirtoka, aki 1684-ben végrendeletileg a zsolnai jezsuitákra hagyta. 1720-ban 23 adóegysége volt. 1770-ben Mária Terézia urbáriuma 90 paraszt és 7 zsellércsaládot említ a faluban. 1784-ben 85 ház, 97 család és 648 lakos élt itt. 1798-ban többek közt a Balassa, Perényi, Pongrác, Zabaffy, Baross és Benyovszky családoknak vannak birtokaik a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STRANSZKE. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Porubán alól, Konszkához nem meszsze, mellynek filiája; határja meglehetős, vagyonnyai is külömbfélék.[2]

1828-ban 91 házában 730 lakos élt. Lakói erdei munkákkal, méhészettel, állattartással foglalkoztak. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 644, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 697 lakosából 690 szlovák volt.

2011-ben 733 lakosából 682 szlovák volt.

2021-ben 889 lakosából 867 (+1) szlovák, 2 magyar, 6 (+17) egyéb és 14 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]

Nevezetességei szerkesztés

  • 14. századi gótikus templomának romjai. A templom 1858-ban földrengés következtében dőlt össze.
  • Szent Ilona tiszteletére szentelt modern temploma 1995-ben épült.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
  3. ma7.sk