Főmenü megnyitása

Az amazoni kúszósül más néven kapaszkodófarkú kúszósül (Coendou prehensilis) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a kúszósülfélék (Erethizontidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Amazoni kúszósül
Amazoni kúszósül egy USA-i állatkertben
Amazoni kúszósül egy USA-i állatkertben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Részalrend: Caviomorpha
Öregcsalád: Erethizontoidea
Család: Kúszósülfélék (Erethizontidae)
Alcsalád: Valódi kúszósülök (Erethizontinae)
Nem: Coendou
Lacépède, 1799
Faj: C. prehensilis
Tudományos név
Coendou prehensilis
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Hystrix prehensilis Linnaeus, 1758
  • Coendou boliviensis Gray, 1850
  • Coendou brandtii Jentink, 1879
  • Coendou centralis Thomas, 1903
  • Coendou cuandu Desmarest, 1822
  • Coendou longicatus Lacépède, 1799
  • Coendou platycentrotus Brandt, 1835
  • Coendou prehensilis sanctamartae Allen, 1904
  • Coendou tricolor Gray, 1850
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amazoni kúszósül témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amazoni kúszósül témájú médiaállományokat és Amazoni kúszósül témájú kategóriát.

Az állat a Coendou emlősnem típusfaja.

A Coendou sanctamartae (Allen, 1904) nevű állatot, korábban az amazoni kúszósül alfajának tekintették.

ElőfordulásaSzerkesztés

MegjelenéseSzerkesztés

 
Kitömött amazoni kúszósül a londoni Természettudományi Múzeumban

A 33–34 centiméter hosszú farok a kapaszkodásra való. A tarajos sülhöz hasonlóan egész testét tüskék borítják, amik a védelmét szolgálják. Az amazoni kúszósülnek csak hasán nincs tüske, ha az amazoni kúszósült a földön egy jaguár lepi meg, egyetlen lehetősége a menekülésre, hogy összegömbölyödik és bízik tüskéiben, amelyek ilyenkor az állat erős bőrizomzatának összehúzódása következtében kimerevednek.

ÉletmódjaSzerkesztés

Éjjel aktív, a nappalt az ágak között, vagy egy nagyobb fa üregében szundikálással tölti. Alkonyatkor aztán komótosan felmászik a növények csúcsára, és levelekkel, fiatal hajtásokkal, érett gyümölccsel táplálkozik. Az amazoni kúszósül javarészt fán lakó állat.

SzaporodásaSzerkesztés

Az amazoni kúszósül 578 naposan ivarérett. A párzási időszak februárban történik. 70-80 napos vemhesség után az anyaállat általában 4 kölyköt hoz világra. Az újszülöttek átlagosan 408 grammosak, szőrük kezdetben még puha, azonban néhány nap alatt megkeményedik, és kialakulnak a kicsinyek védelméhez nélkülözhetetlen tüskék.

ForrásokSzerkesztés