Amerikai sárgafenyő

növényfaj

Az amerikai sárgafenyő (gesztesfenyő, Pinus ponderosa) a fenyőalakúak (Pinales) tűnyalábos fenyők nemzetségének egyik faja.

Infobox info icon.svg
Amerikai sárgafenyő
Amerikai sárgafenyő a Klamath Mocsár Természetvédelmi Területen
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Nemzetség: Tűnyalábos fenyő (Pinus)
Alnemzetség: Hosszútűs fenyő (Pinus)
Fajcsoport: Trifoliae
Alfajcsoport: Sárgafenyő Ponderosae
Faj: P. ponderosa
Tudományos név
Pinus ponderosa
C.Lawson, 1836
Elterjedés
Pinus ponderosa range map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amerikai sárgafenyő témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai sárgafenyő témájú médiaállományokat és Amerikai sárgafenyő témájú kategóriát.

Ágvég éretlen tobozokkal

Elterjedése, élőfordulásaSzerkesztés

Észak-Amerika Brit-Kolumbiától Közép-Kaliforniáig: Kelet-Montana, Észak-Dakota, Nebraska, Colorado, Texas nyugati része, valamint Észak-Mexikó.

MegjelenéseSzerkesztés

30–50 m magasra növő fa. A legnagyobb ismert példány 72 méter magas, törzsének átmérője 2,5 méter — a tűnyalábos fenyő nemzetség tagjai közül csak az amerikai cukorfenyő (P. lambertiana) nő nála magasabbra.[1] Koronája keskeny kúp alakú; rövid ágainak vége erős, 20 mm-ig kihegyesedő, gyantás, hosszúkás-hegyes rüggyel. Kérge vörös- vagy feketésbarna, a nagyobb táblákat mély barázdák különítik el egymástól. Sima ágai sárga vagy narancsbarna árnyalatúak. Rügye gyantás.

Tűlevelei általában hármasával nőnek. Az ágtól szétnyíló, 12–25 cm (esetenként akár 30 cm) hosszú, 1,5 mm vastag, merev, hegyes, enyhén fűrészes tűk sötétzöldek, minden oldalukon egy sor légcserenyílással. A tűhüvely 8–22 mm hosszú.

Világosbarna, fényes, általában csoportosan ülő toboza tojásdad-hosszúkás, 8–15 cm hosszú, 3,5–5 cm vastag. A pikkelypajzsok többé-kevésbé lapos piramisra hasonlítanak, keresztléccel. „Köldöke” széles, háromélű — vastag, egyenes vagy görbült tüskével.

ÉletmódjaSzerkesztés

Szárazságtűrő, télálló. Minden talajon szépen fejlődik.[2]

Egy-egy tűlevél élettartalma 2–4 év; a tűhüvely marad.


FelhasználásaSzerkesztés

Az Egyesült Államokban előszeretettel alkalmazott könnyűszerkezetes építési technológia fő alapanyaga — főleg lakóházakhoz és melléképületekhez. Nagy hátránya, hogy fáját többféle rovar is kedveli.

Alfajok, változatokSzerkesztés

  • Pinus ponderosa subsp. ponderosa (törzsváltozat)
  • Pinus ponderosa subsp. benthamiana
  • Pinus ponderosa subsp. scopulorum — az alapfajnál lassabban növő, a szárazságot jobban tűrő változat. Az alapfajénál rövidebb tűi a hajtások végein túlnyúlva, ecsetszerűen nőnek. Toboza évekig a fán marad (Józsa).

FelhasználásaSzerkesztés

Értékes bútorfa, keménysége a keményfákét közelíti. Színe a halvány barnától a sötét mézszínűig változik.[3]

Illóolaja görcs-, illetve hurutoldó.[4]

Bonsai nevelésére alkalmas.[5]

Magyarországon díszfának ültetik.[1] Egy szép példánya látható az Agostyáni Arborétumban.[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Pinus ponderosa (Sziklás-hegységi sárgafenyő). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Tűnyalábos tűlevelűek II.
  3. Exkluzív Bútor
  4. sárgafenyő illóolaj
  5. Bonsai Klub Kaposvár
  6. Agostyáni Arborétum. [2011. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 28.)

ForrásokSzerkesztés