Amphicyon major

fosszilis emlősfaj

Az Amphicyon major az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fosszilis medvekutyafélék (Amphicyonidae) családjába és az Amphicyoninae alcsaládjába tartozó faj.

Amphicyon major
Evolúciós időszak: Középső miocén
Az állat állkapcsa
Az állat állkapcsa
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvekutyafélék (Amphicyonidae)
Alcsalád: Amphicyoninae
Nem: Medvekutyák (Amphicyon)
Lartet, 1836
Faj: A. major
Tudományos név
Amphicyon major
de Blainville, 1841[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amphicyon major témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amphicyon major témájú kategóriát.

Az Amphicyon emlősnem típusfaja.

Tudnivalók szerkesztés

 
Az állat állkapocscsontja

Ennek az emlősállatnak a kövületeit több európai országban is megtalálták (például Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Angliában és Törökország nyugati - európai - részén).[1] Az állat a középső miocén korszakban élt, 16,9-9 millió évvel ezelőtt.[1] Az első kövületek egy spanyolországi lelőhelyről, a katalóniai La Seu d'Urgellből származnak. Ezeket 1908-ban, Fernán Paget helybéli farmer találta meg. Az ember, a maradványokat (egy combcsont, a koponya egy része, állkapocs és csigolyák) Luis Cañedónak küldte, aki tanulmányozta és rendszerezte őket. Az Amphicyon major Európa középnyugati részén élt, mérsékelt övi, félerdős területen. Kihalásának okát, mint a többi medvekutyafélék esetében, még nem tudják pontosan. Egyik ok a kontinensek mozgása, amely megváltoztatta az éghajlatot, és az állat nem tudott elég gyorsan alkalmazkodni. A másik feltételezés szerint, az új ragadozók (például macskafélék, kutyafélék), amelyek jobban alkalmazkodtak az új ökoszisztémákhoz, kiszorították az Amphicyon majort és rokonait.

Megjelenése szerkesztés

Az Amphicyon majornak sokféle vonása van, amely hasonlít a mai ragadozókéhoz: hosszú macskaszerű hát és farok, széles medveszerű talp, amelyen nem visszahúzható karmok ültek, és kutyaszerű koponya, amelyben számos fog volt. Az állat hatalmas volt; a hímek testtömege körülbelül 180 kilogramm lehetett.[2] Lehet, hogy aktív vadász volt; inkább lesből támadhatott áldozataira, mintsem üldözte őket. A hímek testhossza 150 centiméter, a nőstényeké körülbelül 135 centiméter lehetett.[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c Paleobiology Database: Amphicyon major
  2. Figueirido (2011). „Body mass estimation in amphicyonid carnivoran mammals: A multiple regression approach from the skull and skeleton.”. Acta Palaeontologica Polonica 56 (2), 225–246. o. DOI:10.4202/app.2010.0005.  
  3. National Geographic Prehistoric Mammals by Alan Turner

Források szerkesztés

  • Turner, Alan (2004) National Geographic Prehistoric Mammals
  • Hunt, Robert M, Jr. (2004) "Intercontinental Migration of Large Mammalian Carnivores: Earliest Occurrence of the Old World Beardog Amphicyon (Carnivora, Amphicyonidae) in North America." in Cenozoic Carnivores and Global Climate by Robert M. Hunt, Jr.[1] Archiválva 2007. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Turner, Allan (2007) National Geographic Mammals of the Tertiary