Andalgalornis

fosszilis madárnem

Az Andalgalornis a madarak (Aves) osztályának kígyászdarualakúak (Cariamiformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis gyilokmadarak (Phorusrhacidae) családjába tartozó faj.

Andalgalornis
John Conway rajza [1]
John Conway rajza [2]
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Rend: Kígyászdarualakúak (Cariamiformes)
Öregcsalád: Phorusrhacoidea
Család: Gyilokmadarak (Phorusrhacidae)
Alcsalád: Patagornithinae
Nem: Andalgalornis
Patterson & Kraglievich, 1960
Faj: A. steulleti
Tudományos név
Andalgalornis steulleti
(Kraglievich, 1931)
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Andalgalornis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Andalgalornis témájú kategóriát.

Röpképtelen ragadozó életmódú óriásmadarak voltak, amelyek a harmadidőszakban során alakultak ki Dél-Amerikában. Prédái nálánál kisebb emlősök és hüllők lehettek, amelyeket üldözéssel fogott el, majd csőrével és lábujjainak karmai segítségével darabolta fel őket.

Előfordulás

szerkesztés

Dél-Amerika füves térségein éltek. Körülbelül embermagasságúak és -tömegűek voltak, erőteljes lábakkal, csökevényes szárnyakkal és akkora fejjel, mint a mai lovaké, amely horgas csőrben végződött. Prédái nálánál kisebb emlősök és hüllők lehettek, amelyeket üldözéssel fogott el, majd csőrével és lábujjainak karmai segítségével darabolta fel őket.

 
Az Andalgalornis ferox koponyája

Dél-Amerikában ekkoriban nem éltek nagy testű ragadozó emlősök, ezért fejlődhettek ki ilyen jellegű madarak. Az Andalgalornis nem fajai a felső miocén és az alsó pliocén során élte virágkorát.

Kihalásukat valószínűleg a nagy testű ragadozó emlősök felbukkanása és elterjedése okozhatta a Panama-földhíd kialakulása után (kb. 3 millió éve, a középső pliocén idején). Az első indiánok megérkezésekor tehát már bizonyosan nem éltek.