Főmenü megnyitása

António Sebastião Ribeiro de Spínola (Estremoz, 1910. április 11.Lisszabon, 1996. augusztus 13.) portugál katonatiszt, politikus.

António de Spínola
DuartePimentel04.jpg
Született 1910. április 11.[1][2][3]
Estremoz
Elhunyt 1996. augusztus 13. (86 évesen)[1][2][3]
Lisszabon
Állampolgársága portugál
SzüleiAntónio Sebastião Spínola
Foglalkozása
Tisztség Portugália elnöke (1974. május 15. – 1974. szeptember 30.)
Iskolái Portuguese Military Academy
Kitüntetései
  • Commander of the Military Order of Avis[4]
  • Military Valor Medal
  • Medalha de Serviços Distintos
  • Medal of Military Merit
  • Medalha de Comportamento Exemplar
  • Grand Cross of the Sash of the Three Orders
  • Officer of the Military Order of Avis[4]
  • Grand Cross of the Military Order of the Tower and Sword[4]
  • Grand Officer of the Military Order of the Tower and Sword (1973. július 6.)[4]
Halál okaTüdőembólia
Sírhely Lisszabon

António de Spínola aláírása
António de Spínola aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz António de Spínola témájú médiaállományokat.

1928-tól aktív katonaként szolgált a portugál hadseregben. 1968-1973 között Bissau-Guinea katonai kormányzója és a vezérkari főnök helyettese volt. 1974-ben kiadta Portugália és a jövő című könyvét. Nem volt forradalmi alkat, de megelégelte az értelmetlen gyarmati háborúkat.

1974. április 24-25-én a szegfűk forradalmában megdöntötték Salazar utódjának, Marcello Caetanónak a diktatúráját. Azért nevezik szegfűk forradalmának, mert a katonák szegfűt raktak a fegyvereik csövébe. Május 15-én Spínolát elnöknek választotta a Nemzeti Megmentési Front. Ugyanezen a napon miniszterelnökké választották Adelino da Palma Carlost (május 15-július 7). A kabinetbe befogadta a szocialistákat és a kommunistákat is. Megalakult a Fegyveres Erők Mozgalma.

Július 17-szeptember 30: Miniszterelnök először Vasco Goncalves.

Július 27-én Spinola rádióbeszédében bejelentette a gyarmatok függetlenségéhez való jogát. 1974. szeptember 28-án a "csendes többség" nevében államcsínyt kísérelt meg, de nem sikerült és ezért szeptember 30-án le kellett mondania. Utóda, Francisco da Costa Gomes tábornok (1974-1976). 1975. március 11-én újabb államcsínyt kísérelt meg. A sikertelenség miatt el kellett hagynia az országot.

Elnöksége alatt feloszlatták a titkosrendőrséget és a Portugál Légiót, megtisztították a hadsereget a kompromittálódott elemektől. Megszüntették a cenzúrát és korrupció meg a spekuláció megszüntetését is célul tűzték ki. Szabadon engedték a politikai foglyokat.

1976-ban visszatért, de a későbbiekben már nem vállalt politikai szerepet.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b c d http://www.ordens.presidencia.pt/?idc=153