Antal Mihály

(1792–1850) magyar nyelvész, könyvtáros, az MTA tagja

Antal Mihály (Jászladány, 1793. – Pest, 1850. június 20.), nyelvész, könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Antal Mihály
Született 1792
Jászladány
Elhunyt 1850. június 20. (57-58 évesen)[1]
Pest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Jászladányban született, apja községi jegyző volt. Bölcsészettudományi tanulmányait az egri papnevelő intézetben folytatta, 1811 körül végzett. Felszentelése előtt világi pálya felé orientálódott, s Pesten orvosi tanulmányokat, majd jogot végzett. Nevelőként helyezkedett el nemesi családoknál, 1830-tól pedig Pesten telepedett le. 1832–1837-ig az akadémia kéziszótárának szerkesztési munkájában vett részt. A Magyar Tudományos Akadémia 1833. november 15-én levelező tagjainak sorába iktatta. Megjelent munkáiban a magyar nyelv oktatásba történő bevezetését szorgalmazta.

1834 körül a Nemzeti Kaszinó könyvtárosává választották meg, mely munkakört haláláig betöltötte. Az akadémiai emlékbeszédet Toldy Ferenc mondta fölötte 1852. május 15-én.

Művei szerkesztés

  • Magyar Tudományos Akadémia kézi szótára. Szerk. (Pest, 1832-1837)
  • Gondolatok honi magyar nyelvünk terjesztésének némely eszközeiről. In: Tudományos Gyűjtemény 1827. IX. 61–110.
  • Ritka, új, és tájszavak gyűjteménye (Kézirat).

Írása jelent meg a Tudományos Gyűjtemény 1821 januárjában indult szépirodalmi mellékletében, a Szép-literatúrai Ajándékban (1824. 128.) is.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Toldy Ferenc: Emlékbeszéd Antal Mihály akadémiai tag felett. In: Magyar Académiai Értesítő 1852. 205.
  • Hölgyfutár (1850. 109. sz.)