Főmenü megnyitása

Apatzingán de la Constitución (röviden Apatzingán) város Mexikó Michoacán államának Tepalcatepec régiójában, lakossága 2010-ben megközelítette a 100 000 főt.[2]

Apatzingán de la Constitución
Apatzingán de la Constitución címere
Apatzingán de la Constitución címere
Közigazgatás
Ország Mexikó
Állam Michoacán
Régió Tepalcatepec
Község Apatzingán
Alapítás éve 1617
Községi elnök Uriel Chávez Mendoza
Irányítószám 60600–60753
Körzethívószám 453
Népesség
Teljes népesség 99 010 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300–400 m
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Apatzingán de la Constitución (Mexikó)
Apatzingán de la Constitución
Apatzingán de la Constitución
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 04′ 43″, ny. h. 102° 21′ 20″Koordináták: é. sz. 19° 04′ 43″, ny. h. 102° 21′ 20″
Apatzingán de la Constitución (Michoacán)
Apatzingán de la Constitución
Apatzingán de la Constitución
Pozíció Michoacán térképén
Apatzingán de la Constitución honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Apatzingán de la Constitución témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

FekvéseSzerkesztés

A város a Déli-Sierra Madre és a Vulkáni-kereszthegység találkozásánál fekszik körülbelül 300–400 méteres tengerszint feletti magasságban. Déli területei alacsonyabban, északi részei magasabban fekszenek és északi határában emelkedik a Cerro del Húngaro („Magyar-csúcs”) nevű vulkáni hegy. Ennek oldaláról több patak is folyik le a városba, köztük az Apatzingán nevű.[3]

ÉghajlatSzerkesztés

A város éghajlata forró és igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 39 °C-os hőséget, a rekord pedig elérte a 46,5 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 24,7 és a májusi 31,9 fok között váltakoznak, fagy nem fordul elő. Évente átlagosan 2163 mm csapadék hull, a legkevesebb az őszi és téli hónapokban, a legtöbb tavasszal.

Apatzingán éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)39,040,042,543,546,544,044,541,539,041,543,039,046,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)32,934,837,239,439,937,534,634,233,834,234,133,235,5
Átlaghőmérséklet (°C)24,726,228,230,431,930,928,828,328,128,127,125,428,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)16,517,519,321,423,924,222,922,522,521,920,017,520,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)6,010,07,511,516,014,017,018,519,013,09,510,06,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)1371682432732852151661571371391241202163
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


NépességSzerkesztés

A település népessége a közelmúltban gyorsan növekedett, bár volt egy olyan időszak, amikor csökkent:[2]

Év Lakosság
1990 76 643
1995 89 834
2000 93 756
2005 93 180
2010 99 010

TörténeteSzerkesztés

A város navatl nyelvből eredő nevének jelentésére kétféle magyarázat is van, az egyik szerint nádak helye, a másik szerint menyétek helye. A de la Constitución utótagot az 1814-ben kiadott apatzingáni alkotmányról kapta 1859-ben.

A spanyolok megérkezése előtti időkben egy navatl eredetű népcsoport lakta, akiket aztán a taraszkók leigáztak és adófizetésre kényszerítettek. A spanyolok 1617-ben alapították a mai várost, az alapításban jelentős szerepet játszottak a Tancítaróból érkező ferences szerzetesek.

A függetlenségi háború során Apatzingán fontos szerepet játszott: a spanyol katonák által városról városra üldözött anáhuaci kongresszus tagjai 1814 őszén itt telepedtek meg és itt adták ki október 22-én első alkotmányukat, az apatzingáni alkotmányt (eredeti címén Decreto Constitucional para la Libertad de la América Mexicana, azaz Alkotmányos Dekrétum Mexikói-Amerika Szabadságáért).[5]

A település 1831-ben lett az újonnan létrehozott Apatzingán község központja, majd a ciudad rangot 1883-ban kapta meg. Az elektromos hálozatba 1935-ben kapcsolták be, 1941-ben pedig elkészült az Uruapan–Apatzingán vasút meghosszabbítása. 1952-ben készült el az Uruapant és Apatzingánt összekötő út kövezése valamint az egész város átépítése. Az ivóvíz- és csatornahálózat 1957 és 1959 között épült meg.[6]

Turizmus, látnivalókSzerkesztés

A város leghíresebb látnivalója a Casa de la Constitución nevű házban berendezett múzeum, ahol annak idején az apatzingáni alkotmányt készítették. Az alkotmányozók mellett a függetlenségi harc kirobbantójának, az 1814-es évet már meg nem érő Miguel Hidalgónak is van szobra a településen, valamint Benito Juárez és Lázaro Cárdenas elnököknek is emeltek emlékművet.

A szokásos vallási ünnepek mellett a Apatzingán legjelentősebb rendezvénye az alkotmány emlékére tartott fesztivál október 18. és 25. között, ahol mezőgazdasággal, iparral és kézművességgel foglalkozó témák is előkerülnek, valamint tűzijátékokat, lovas rodeót, bikafuttatást, felvonulásokat, fesztiválkirálynő-választást és zenés mulatságokat is rendeznek.[6]

ForrásokSzerkesztés

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 16.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 16.)
  3. INEGI – Apatzingán község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2014. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 16.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2014. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 16.)
  5. Miguel Ángel Fernández Delgado: La Constitución de Apatzingán (spanyol nyelven). INEHRM. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 16.)
  6. a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Apatzingán község. [2014. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 15.)