Aradi Gerő

magyar színész, színházigazgató

Aradi Gerő, névváltozatok: Czúcz, Czútz, Tzútz (Csépa, 1836. március 4.Marillavölgy, 1892. augusztus 25.) színész, színigazgató.

Aradi Gerő
Aradi Gerő.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Czútz Gergely
Született 1836. március 4.
Csépa
Elhunyt 1892. augusztus 25.
(56 évesen)
Marillavölgy
Származás magyar
Házastársa Bainville Emília
Tarján Liszka
A Wikimédia Commons tartalmaz Aradi Gerő témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Aradi Gerő Czútz Gergely néven született 1836–ban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Csépán Czútz András és Szira Eszter törvénytelen gyermekeként.[1][2] Tanulmányait a szolnoki gimnáziumban végezte, majd gazdálkodni kezdett.

Színészi pályáját 1858. november 6-án Láng Boldizsár debreceni társulatában kezdte. Mintegy nyolc évig működött mint szinész az ország jelentékenyebb városaiban mindegyre növekvő népszerüség mellett. 1864-ben lett igazgató Dunaföldváron, majd haláláig kisebb-nagyobb társulatok vezetője volt. A vidék egyik legrangosabb színigazgatója volt; nagyrészt Szegeden, Szabadkán, Pécsen és Aradon működött. 1870-ben kibérelte a Várszínházat, a Budai Színkört a német társulatok kivonulása után, de ez a vállalkozása fiaskóval végződött.

1871. július 5-től szeptember 27-ig szerepelt társulata Szolnokon, ahol 60 bemutatót tartottak, többek között Szigeti József, Szigligeti Ede és Kisfaludy Károly népszínműveit adták elő. Ezután még 1883-ban és 1886-ban fordultak meg ugyanott. 1871-től 1888-ig legtöbbnyire Szegeden, Szabadkán és a környező városokban működött nem ritkán két társulattal egyszerre.

Miután Mosonyi Antal aradi szinigazgatótól visszaélései megtorlásául az országos színészeti tanács elvette a színigazgatói koncessziót, Aradra Aradit hívták meg 1889-ben. Aradi működése Aradon valósággal tetőpontja volt munkásságának. Három évi szerződése idején megnyerte a nagyközönség és az aradi sajtó osztatlan tetszését.

Színészként elsősorban társalgási szerepekben lépett fel, de játszott szerelmes, komikus, olykor tragikus hősöket is. Igazgatóként mindig jó, szervezett társulatokat irányított, és nagy gondot fordított az ifjabb színésznemzedék képzésére is. Aradi műsorát a nemzeties irány éppúgy jellemezte a színművek megválasztásában, mint az előadás módjában.

1892. augusztus 25-én Marillavölgyön érte a halál. Az oravicabányai sírkertben temették el ideiglenesen, majd 1893. február 27-én koporsóját Szegedre szállították és aznap délután a római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra.[3]

CsaládjaSzerkesztés

Dédapja Móricz József generális volt, aki 1664-ben I. Lipót császártól megkapta szolgálata elismeréseként a csépai nagyhatárt. Az ő lányát vette el Tzutz László, Aradi Gerő nagyapja, aki később Czucznak írta a nevét. Aradi Gerő első felesége Bainville Emília Julianna (Szeged, 1856. február 13.[4]Nagykanizsa, 1883. szeptember 17.)[5] színésznő volt, a szegedi városi főmérnök lánya,[6] akivel 1879. május 5-én kötöttek házasságot Zomborban. Az unitárius vallású színigazgató és a római katolikus vallású színésznő frigyét az újszivaci református németajkú egyház segédlelkésze magyar nyelven áldotta meg.[7] Öt évig éltek házasságban. Miután megözvegyült, Tarján Liszka (Tarján Erzsébet, ?–Erzsébetfalva, 1915. június 9.) színésznőt vette feleségül. Aradi Gerő fia Aradi Géza (szül. Csépa, 1869. január 6., anyja Kanyó Krisztina) színész és bankhivatalnak volt, apja halála után átvette tőle az igazgatást. 1900. április 10-én Pécsett feleségül vette Nagy (Kressza) Vilma színésznőt (Bp. 1864. április 23. - Budapest, 1926. március 31.).[8][9]

Főbb szerepeiSzerkesztés

  • Lajos bácsi (Szigligeti Ede: Strike)
  • Ákos (Szigeti J.: Becsületszó).

Működési adataiSzerkesztés

SzíngazgatókéntSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Keresztelése, Csépa r.k.
  2. A törvényesítésre vonatkozó kiigazítás
  3. Pesti Hírlap, 1893. február 24., 15. évfolyam, 55. szám, 5. old.
  4. Felesége születési anyakönyvi bejegyzése, Szeged-belváros r.k. keresztelési anyakönyv, 58/1856. folyószám.
  5. Szeged-belvárosi r.k. plébánia halotti anyakönyve, 322/1883. folyószám.
  6. Szeged színház nélkül Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája. A kőszínház és társulatainak története 1883-1944. Szeged, 2003.
  7. Protestáns egyházi és iskolai lapok – 22. évfolyam – 1879. május 25., 21. szám, 675. hasáb.
  8. Pécsi állami házassági akv. 108/1900. folyószám.
  9. Halálesete Bp. VI. ker. állami halotti akv. 540/1926.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
  • Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998.
  • Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub