Wikipédia

Arturo Ripstein

mexikói filmrendező

Arturo Ripstein y Rosen (Mexikóváros, 1943. december 13. –) mexikói filmrendező, forgatókönyvíró és filmproducer.
Luis Buñuel után ő a második olyan filmrendező, aki Nemzeti Tudományos és Művészeti Díjat kapott munkásságáért Mexikóban.[1]

Arturo Ripstein
Ripstein a Guadalajarai Filmfesztiválon (2009)
Ripstein a Guadalajarai Filmfesztiválon (2009)
Született Arturo Ripstein y Rosen
1943. december 13. (79 éves)
Mexikóváros  MEX
Állampolgársága mexikói
Házastársa Paz Alicia Garciadiego
Gyermekei Gabriel Ripstein
SzüleiAlfredo Ripstein
Foglalkozása filmrendező,
forgatókönyvíró
filmproducer
Iskolái Universidad Iberoamericana
Kitüntetései Guggenheim-ösztöndíj,
Nemzeti Tudományos és Művészeti Díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Arturo Ripstein témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutás Szerkesztés

Apja, Alfredo Ripstein Jr. mexikói filmproducer volt, így Arturo Ripstein nagyon korán otthonos lett a filmcsinálás gyakorlatában. 1958-ban, tizenöt éves korában részt vett a Nazarín című film forgatásán és összeismerkedett a film rendezőjével, Luis Buñuellel. Kettőjük között szoros mester–tanítvány kapcsolat jött létre, ami egészen Buñuel haláláig tartott.

Látva Ripstein elkötelezettségét Buñuel beleegyezett, hogy rendezőasszisztensként dolgozzon az Az öldöklő angyal forgatásán. Ezzel és két kamaszkorában forgatott dokumentumfilmmel mutatkozott be 21 éves korában mint filmrendező. Ezután apja megszerezte a Carlos Fuentes és Gabriel García Márquez által írt El charro forgatókönyvét és megbízta, hogy forgasson belőle westernt, ami abban az időben nagyon népszerű volt. Így jött létre 1965-ben az El tiempo de morir című film olyan tapasztalt művészek közreműködésével, mint Alex Phillips operatőr, Carlos Savage szerkesztő és Marga López színésznő.[2]

Ripstein korai debütálása szokatlan volt abban a korszakban, tekintettel arra, hogy a mexikói filmeseket tömörítő szervezet, az STPC (Sindicato de Trabajadores de la Producción Cinematográfica) merev felépítése akadályokat gördített a fiatal rendezők útjába. Közvetett módon két tényező segítette Ripsteint. Az egyik, hogy a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemen megalakult Latin-Amerika első cinematográfiai iskolája, a CUEC (Centro Universitario de Estudios Cinematográficos),[3] ahol Ripstein is tanult.[4] A másik pedig, hogy az STCP egyik szekciója (Sección de Técnicos y Manuales) 1965-ben és 1967-ben experimentális filmversenyt rendezett.[5] Ripstein ugyan nem vett részt ezeken a versenyken és még nem fejezte be tanulmányait a CUEC-en, ezek a körülmények mégis nagyban hozzájárultak sikeres bemutatkozásához.

Az 1970-es években José López Portillo elnöksége idején a filmkészítésre szánt anyagi források beszűkültek. Ripstein viszont már jelentős rendezőnek számított, így folytathatta munkáját. Ebben az időszakban készült két nagyon sikeres filmje, ami már külföldön is felkeltette az érdeklődést: a La viuda negra (1977) és az El lugar sin límites (1977).[6] Az utóbbi forgatókönyve José Donoso chilei író regényéből készült, a könyv magyarul is megjelent Határtalan vidék címmel Székács Vera fordításában.[7]

1985-ben az A szerencse birodalma (El imperio de la fortuna)[8] forgatása során megismerkedik Paz Alicia Garciadiego írónővel, akit később feleségül vesz. Hosszú és gyümölcsöző együttműködésük egyik kiemelkedő alkotása az 1996-ban bemutatott és számos díjjal kitüntetett Vérvörös (Profundo carmesí)).[9] A New York Times kritikusa által „barna komédiának” nevezett film egy túlsúlyos ápolónő és egy kisstílű szélhámos történetét meséli el, akik magányos nőket fosztanak ki és sorozatgyilkosokká válnak.[10]

Stílus Szerkesztés

Ripstein hősei rendszerint zárkózott, magányos emberek, akik képtelenek változtatni saját természetükön. Gyakran önsorsrontóak, saját bűneik és szenvedéseik foglyai vagy pedig a működésképtelenné vált család áldozatai. Filmjeire jellemzőek a hosszú, többszereplős beállítások, a színvilág visszafogott sötétes tónusú, a terek gyakran nyomasztóak.[11]

Nem követi a hagyományos mexikói vagy hollywoodi filmkészítési módszereket. Ő a latin-amerikai film egyik legvitatottabb figurája, aki szembeszáll a hagyományos, idealizált családképpel, a mácsósággal, a homofóbiával és az intolerancia egyéb formáival.[12] A melodráma eszközeit használva közönségét olyan dolgokkal szembesíti, amikről nem szokás beszélni.[13]

André Bretont követve az a hitvallása, hogy a „művészet legyen felforgató”.[11]

Rendezések Szerkesztés

Mozifilmek Szerkesztés

  • 1966 - Tiempo de morir
  • 1967 - Juego peligroso
  • 1969 - La hora de los niños
  • 1969 - Los recuerdos del porvenir
  • 1970 - Crimen
  • 1970 - Exorcismos
  • 1970 - Autobiografia
  • 1970 - La elleza
  • 1971 - El náufrago de la calle Providencia
  • 1973 - El castillo de la pureza
  • 1974 - Nación en marcha no. 3
  • 1974 - Los otros niños
  • 1974 - El santo oficio
  • 1975 - Tiempo de correr
  • 1975 - Matématicas
  • 1975 - Tres preguntas a Chavez
  • 1975 - Español
  • 1975 - Ciencias naturales
  • 1975 - Ciencias sociales
  • 1976 - El borracho
  • 1976 - Foxtrot
  • 1977 - La viuda negra
  • 1977 - Lecumberri
  • 1978 - El lugar sin límites
  • 1979 - La tía Alejandra
  • 1979 - Cadena perpetua
  • 1979 - La ilegal
  • 1980 - La seducción
  • 1981 - Rastro de muerte
  • 1984 - Contra hechos no hay palabras
  • 1984 - Quitele el usted y tratamos
  • 1984 - De todo como en botica
  • 1986 - El otro
  • 1986 - A szerencse birodalma (El imperio de la fortuna)
  • 1987 - Mentiras piadosas
  • 1991 - La mujer del puerto
  • 1993 - Principio y fin
  • 1994 - La reina de la noche
  • 1996 - Vérvörös (Profundo carmesí)
  • 1998 - A csodák evangéliuma (El evangelio de las maravillas)
  • 1999 - Az ezredes úrnak nincs, aki írjon (El coronel no tiene quien le escriba)
  • 2000 - Así es la vida
  • 2000 - La perdición de los hombres
  • 2002 - La virgen de la lujuria
  • 2004 - Mi gran noche
  • 2005 - Los héroes y el tiempo
  • 2006 - El carnaval de Sodoma
  • 2011 - Las razones del corazón
  • 2015 - La calle de la amargura
  • 2015 - Bleak Street

Tévéfilmek Szerkesztés

  • 1982 - Aprendamos juntos
  • 1988 - Dulce desafío
  • 1989 - Simplemente María
  • 1992 - Triángulo
  • 1992 - La sonrisa del diablo
  • 1997 - Mujer, casos de la vida real
  • 2005 - Un día en la vida de dos restaurantes

Díjak és nevezések Szerkesztés

Arturo Ripstein 35 különböző filmdíjat nyert és 17 további esetben pedig jelölték.[14]

Abu-Dzabi Filmfesztivál[15]
Év Kategória Film Eredmény
2011 Legjobb eredeti történet Las razones del corazón Nevezés
ACE-díj[16]
Év Kategória Film Eredmény
1979 Legjobb rendező El lugar sin límites Nyertes
1998 Legjobb rendező Vérvörös Nyertes
Ariel-díj[17]
Év Kategória Film Eredmény
1973 Legjobb film El castillo de la pureza Nyertes
Legjobb rendező El castillo de la pureza Nevezés
Legjobb forgatókönyv El castillo de la pureza Nyertes
Legjobb eredeti történet El castillo de la pureza Nevezés
1975 Legjobb forgatókönyv El santo oficio Nevezés
1976 Legjobb dokumentumfilm Tiempo de correr Nyertes
1977 Legjobb dokumentumfilm La causa Nyertes
1978 Legjobb film El lugar sin límites Nevezés
Legjobb rendező El lugar sin límites Nevezés
Legjobb forgatókönyv El lugar sin límites Nevezés
1979 Legjobb film Cadena perpetua Nyertes
Legjobb rendező Cadena perpetua Nyertes
Legjobb forgatókönyv Cadena perpetua Nevezés
1984 Legjobb film La viuda negra Nevezés
Legjobb rendező La viuda negra Nevezés
1987 Legjobb film A szerencse birodalma Nyertes
Legjobb rendező A szerencse birodalma Nyertes
1994 Legjobb film Principio y fin Nyertes
1996 Legjobb film La reina de la noche Nevezés
Legjobb film Vérvörös Nevezés
1999 Legjobb rendező A csodák evangéliuma Nevezés
2014 Arany Ariel-díj Életmű Nyertes
Cannes-i Filmfesztivál
Év Kategória Film Eredmény
1974 Arany Pálma El santo oficio Nevezés
1994 Arany Pálma La reina de la noche Nevezés
1999 Arany Pálma Az ezredes úrnak nincs, aki írjon Nevezés
Gramado Filmfesztivál[18]
Év Kategória Film Eredmény
1994 Legjobb film La reina de la noche Nevezés
2002 Legjobb film La perdición de los hombres Nyertes
Legjobb rendező La perdición de los hombres Nyertes
Guadalajarai Nemzetközi Filmfesztivál[19]
Év Kategória Film Eredmény
1994 FIPRESCI-díj Principio y fin Nyertes
DICINE Principio y fin Nyertes
1995 FIPRESCI-díj La mujer del puerto Nyertes
DICINE La mujer del puerto Nyertes
1999 Mayahuel-díj A csodák evangéliuma Nyertes
Havannai Filmfesztivál[20]
Év Kategória Film Eredmény
1994 Gran Coral - Első díj Principio y fin Nyertes
FIPRESCI-díj Principio y fin Nyertes
1996 Legjobb rendezés Vérvörös Nyertes
Gran Coral - Első díj Vérvörös Nyertes
2000 A zsűri különdíja Así es la vida... Nyertes
FIPRESCI-díj Así es la vida... Nyertes
Jeonju Nemzetközi Filmfesztivál[21]
Év Kategória Film Eredmény
2001 Daring Digital Award Así es la vida... Nevezés
Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál
Év Kategória Film Eredmény
1981 Fődíj La seducción Nevezés
1989 Arany Szent György-díj Mentiras piadosas Nevezés
Nantes - Három Kontinens Fesztivál[22]
Év Kategória Film Eredmény
1993 Nantes város különdíja Principio y fin Nyertes
Arany Montgolfiere Principio y fin Nyertes
Rio de Janeiró-i Nemzetközi Filmfesztivál[23]
Év Kategória Film Eredmény
2002 FIPRESCI-díj La virgen de la lujuria Nyertes
San Diegó-i Nemzetközi Filfesztivál[24]
Év Kategória Film Eredmény
2002 Legjobb rendező Principio y fin Nyertes
San Franciscó-i Nemzetközi Filfesztivál[25]
Év Kategória Film Eredmény
1999 Akira Kurosawa-díj Életmű Nyertes
San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál
Év Kategória Film Eredmény
1978 A zsűri különdíja El lugar sin límites Nyertes
1993 Arany Kagyló Principio y fin Nyertes
2000 Arany Kagyló La perdición de los hombres Nyertes
FIPRESCI-díj La perdición de los hombres Nyertes
Sundance Filmfesztivál
Év Kategória Film Eredmény
1997 Elismerő oklevél Vérvörös Nyertes
2000 Latin-Amerika Filmdíj Az ezredes úrnak nincs, aki írjon Nyertes
Turia-díj[26]
Év Kategória Film Eredmény
1997 Közönségdíj Vérvörös Nyertes
Velencei Nemzetközi Filmfesztivál
Év Kategória Film Eredmény
1996 Arany Oroszlán díj Vérvörös Nevezés
2002 San Marco elismerő oklevele La virgen de la lujuria Nyertes

Jegyzetek Szerkesztés

  1. ↑ Consejo Nacional para la Cultura y las Artes: Premio Nacional de Ciencias y Artes. [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
  2. ↑ El tiempo de morir az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  3. ↑ Centro de Estudios Cinematográficos de la UNAM. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
  4. ↑ Scott L. Baugh. Ripstein, Latino American Cinema: An Encyclopedia of Movies, Stars, Concepts, and Trends (angol nyelven). Greenwood Press, 231-232. o. [2012]. ISBN 0313380368. Hozzáférés ideje: 2015. november 13. 
  5. ↑ Cinema after 1960, Mexico: An Encyclopedia of Contemporary Culture and History (angol nyelven). ABC-CLIO, 93-96. o. [2004]. ISBN 1576071324. Hozzáférés ideje: 2015. november 13. 
  6. ↑ Mora, Carl J.. Mexican Cinema: Reflections of a Society, 1896-2004. McFarland & Company, 191. o. [2005. január 1.]. ISBN 0786469250. Hozzáférés ideje: 2015. november 13. 
  7. ↑ Donoso, José. Határtalan idék. Magvető Kiadó (1986). ISBN 9631406156 
  8. ↑ A szerencse birodalma az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  9. ↑ Vérvörös az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  10. ↑ STEPHEN HOLDEN. „Movie Review - Deep Crimson - FILM FESTIVAL REVIEW; Wedding in a Cemetery, Ideal for Jealous Killings”, NYTimes.com, 1997. október 6. (Hozzáférés ideje: 2015. november 13.) 
  11. ↑ a b Encyclopedia of Contemporary Latin American and Caribbean Cultures. Routledge (2000). ISBN 0415229723 
  12. ↑ Marjorie Baumgarten: SXSW Film 2003 - 'Art Should Be Convulsive': The films of Arturo Ripstein. The Austin Chronicle, 2003. március 7. (Hozzáférés: 2015. november 14.)
  13. ↑ de la Mora, Sergio. Cinemachismo: Masculinities and Sexuality in Mexican Film. University of Texas Press. ASIN: B011DB512G (2009. január 27.). Hozzáférés ideje: 2015. április 24. 
  14. ↑ Arturo Ripstein - Awards. IMDb. (Hozzáférés: 2015. november 14.)
  15. ↑ Sanad Abu Dhabi Film Fund. twofour54. (Hozzáférés: 2015. november 14.)
  16. ↑ Latin ACE Awards. Latin ACE Awards Inc.. (Hozzáférés: 2015. november 14.)
  17. ↑ HISTORIA DEL ARIEL. AMACC. [2012. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 14.)
  18. ↑ Festival de Cinema de Gramado. [2015. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 14.)
  19. ↑ Festival Internacional de Cine en Guadalajara. FICG. [2015. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 14.)
  20. ↑ Festival Internacional del Nuevo Cine Latinoamericano. [2014. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 14.)
  21. ↑ 16th Jeonju Intl.Film Festival. (Hozzáférés: 2015. november 14.)
  22. ↑ Festival des 3 Continents. LES 3 CONTINENTS. (Hozzáférés: 2015. november 14.)
  23. ↑ Festival do Rio. Festival do Rio. [2008. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 14.)
  24. ↑ San Diego Film Festival. San Diego Film Foundation. (Hozzáférés: 2015. november 14.)
  25. ↑ SFFS. SAN FRANCISCO FILM SOCIETY. [2011. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 14.)
  26. ↑ Latin Cartelera Turia. Cartelera Turia. (Hozzáférés: 2015. november 14.)

További információk Szerkesztés

Fordítás Szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Arturo Ripstein című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arturo_Ripstein&oldid=26220211”