Főmenü megnyitása
Arzénessav
strukturális képlet
Labda- és kapcsolódási modell
IUPAC-név arzénessav
Más nevek Arzénessav
Arzénesoxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 13464-58-9
PubChem 545
ChemSpider 530
DrugBank DB04456
ChEBI 49900
SMILES
O[As](O)O
InChI
1/AsH3O3/c2-1(3)4/h2-4H
StdInChIKey GCPXMJHSNVMWNM-UHFFFAOYSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet H3AsO3
Moláris tömeg 125,94 g/mol
Megjelenés Csak vizes oldatokban létezik
Mágneses szuszceptibilitás -51.2·10−6 cm³/mol
Veszélyek
Főbb veszélyek Mérgező, korridál
PEL [1910,1018] TWA 0,010 mg/m³[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az arzénessav egy szervetlen vegyület, melynek képlete H3AsO3. Vizes oldatokban fordul elő, külön anyagként még nem sikerült izolálni. Ez azonban semmit nem von le az As(OH)3 jelentőségéből.[2]

JellemzőiSzerkesztés

Az As(OH)3 egy piramisos elrendezésű molekula, mely három hidroxi-csoportot tartalmaz, melyek mind egy arzénhoz kapcsolódnak. Az 1H mágneses magrezonanciaspektrum egy jelből áll, mely összhangban van a molekula magas szintű szimmetriájával.[3] Ezzel ellentétben a nominálisan ide kapcsolódó foszforos elemek, mint a H3PO3 leginkább a HPO(OH)2 struktúráját veszik fel. Az arzénos és a foszforos vegyületek viselkedése közti különbség azzal magyarázható, hogy a magasabb oxidációs állapotok egy csoporton belül annál stabilabbak, minél kisebb a tömegük.[4]

Egyes esetekben amfoter anyag, például sósavval, hidrogén-bromiddal, hidrogén-jodiddal megfordíthatóan reagál arzén-trikloridot, arzén-tribromidot és arzén-trijodidot képezve.

As(OH)3(aq) + 3HCl(aq) <=> AsCl3(aq) + 3H2O(l)

As(OH)3(aq) + 3HBr(aq) <=> AsBr3(aq) + 3H2O(l)

As(OH)3(aq) + 3HI(aq) <=> AsI3(aq) + 3H2O(l)

ReakcióiSzerkesztés

Az As(OH)3 előállításához az arzén-trioxid vízben való hidrolízisére van szükség. Bázis hozzáadásával az arzénessav arzenitionokká alakul át. [AsO(OH)2], [AsO2(OH)]2−, és [AsO3]3−. Az első pKa 9,2, As(OH)3 egy gyenge sav.[4] Az arzén-trioxid vizes reakciói az arzénessav és annak konjugált bázisainak tudhatóak be.

ToxikológiaSzerkesztés

Az arzéntartalmú vegyületek nagyon mérgezőek és karcinogének. Az arzénessav vízmentes változata, az arzén-trioxid megtalálható növényvédő szerekben és különféle gyógyszerekben.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c NIOSH Pocket Guide to Chemical Hazards #0038. National Institute for Occupational Safety and Health (NIOSH)
  2. Munoz-Hernandez, M.-A..szerk.: King, R. B.: Arsenic: Inorganic Chemistry, Encyclopedia of Inorganic Chemistry. Chichester: John Wiley & Sons (1994) 
  3. (2008) „A pH-Metric, UV, NMR, and X-ray Crystallographic Study on Arsenous Acid Reacting with Dithioerythritol” (pdf). Inorganic Chemistry 47, 3832–3840. o. [2012. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1021/ic7024439. PMID 18380458. (Hozzáférés ideje: 2011. december 18.)  
  4. a b Chemistry of the Elements, 2nd, Butterworth-Heinemann (1997). ISBN 0-08-037941-9 

További információkSzerkesztés