Főmenü megnyitása
Arzén-trioxid
Arsenic trioxide.jpg
Arzén-trioxid
Arsenic-trioxide-3D-balls.png
Az As4O6 molekula modellje
Más nevek Diarzén-trioxid, arzén(III)-oxid, arzénessavanhidrid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1327-53-3
PubChem 518740
EINECS-szám 215-481-4
ATC kód L01XX27
Gyógyszer szabadnév arsenic trioxide
Gyógyszerkönyvi név Arsenii trioxidum ad praeparationes homoeopathicae
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet As2O3
Moláris tömeg 197,841 g/mol
Megjelenés Fehér, szilárd
Sűrűség 3,74 g/cm³, szilárd
Olvadáspont 312,3 °C[1]
Forráspont 465 °C[1]
Oldhatóság (vízben) 37 g/l (20 °C)[1]
Savasság (pKa) 9,2
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet köbös (α)<180 °C
monoklin (β) >180 °C
Molekulaforma A foszfor-trioxidéhoz hasonló
Dipólusmomentum Nulla
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
‒657,4 kJ/mol
Standard moláris
entrópia
So298
? J.K–1.mol–1
Veszélyek
EU osztályozás Nagyon mérgező (T+), Veszélyes a környezetre (N)[1]
NFPA 704
NFPA 704.svg
0
3
2
 
R mondatok R45, R28, R34, R50/53[1]
S mondatok S53, S45, S60, S61[1]
LD50 10 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Arzén-triszulfid
Azonos anion Foszfor-trioxid
Antimon-trioxid
Rokon vegyületek Arzén-pentoxid
Arzénessav
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az arzén-trioxid (vagy diarzén-trioxid, arzén(III)-oxid, arzénessavanhidrid) az arzén egyik oxidja, +3-as oxidációs számú arzént tartalmaz. Fehér színű, szilárd vegyület, igen erős méreg. Molekularácsos vegyület, a kristályrácsában gőzében is a dimer foszfor-trioxidéhoz (P4O6) hasonló felépítésű As4O6 molekulák találhatók. Több módosulata is ismert. Előállítható üveges állapotban is. Ha hevítik, szublimál. Vízben csak kevéssé oldódik. Redukáló tulajdonságú vegyület.

Kémiai tulajdonságaiSzerkesztés

Ha az arzén-trioxidot vízben oldják, arzénessavvá alakul. Az arzénessav egy háromértékű gyenge sav, ami nem állítható elő vízmentes állapotban. A sóit arzeniteknek hívják.

 

Fejlődő hidrogén hatására arzén-hidrogénné redukálódik. Klór vagy jód hatására savas kémhatású oldatban arzén-pentoxiddá oxidálódik.

 

Ha kén jelenlétében hevítik, arzén-triszulfiddá alakul és kén-dioxid fejlődik. Antimon hatására hevítéskor elemi arzénné alakul, az antimon pedig antimon-trioxiddá oxidálódik. Ha halogén és kén jelenlétében hevítik, arzén-trihalogeniddé alakul és kén-dioxid fejlődik.

 

Izzó szén hatására elemi arzénné redukálódik.

 

Az arany-klorid oldatból aranyat választ le, eközben maga az arzén-trioxid arzénné redukálódik. Erős oxidálószerek, például a salétromsav arzén-pentoxiddá oxidálja, ha víz van jelen, arzénsav képződik.

Élettani hatásaSzerkesztés

Igen erős méreg, már 0,1-0,2 g-ja is halálos. Hányást, hasmenést, görcsöket és bénulást okoz, a halál csak több nap múlva következik be. Ellenméregként aktivált szén vagy laza, pépes vas(III)-hidroxid használható, ami adszorbeálja a felületén az arzén-trioxidot és részben vas(III)-arzenitté alakítja.

Néhány milligrammnyi mennyiségben a szervezetet erősíti. Ha hosszabb távon szedik, a szervezet hozzászokik és nagyobb adagokat is kibír.

ElőfordulásaSzerkesztés

A természetben megtalálható az arzenit vagy más néven arzenolit nevű ásványként, ami köbös kristályrendszerű kristályokat alkot. Létezik rombos kristályokat alkotó módosulat is, ennek neve klaudetit.

ElőállításaSzerkesztés

Az arzén-trioxidot arzéntartalmú ércek, például az arzenopirit pörkölésekor nyerik melléktermékként, amikor ezeket az érceket fémmé dolgozzák fel. Szublimáltatással tisztítják.

Akkor is képződik, ha elemi arzént oxigénben égetnek el.

FelhasználásaSzerkesztés

Más arzéntartalmú vegyületek, például növényvédő szerek és gyógyszerek előállítására használják, de az alapvegyületet is alkalmazzák az akut promielocitás leukémia kezelésében.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.