Arzénsav

szervetlen vegyület
Arzénsav

Arzénsav

Arzénsav
IUPAC-név arzénsav
Más nevek ortoarzénsav, mirenysav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7778-39-4
RTECS szám CG0700000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet H3AsO4 (csak oldatban)
H3AsO4·1/2H2O (stabil alak)
Moláris tömeg 141,9429 g/mol
Megjelenés fehér, higroszkópos
Sűrűség 2,50 g/cm³, szilárd[1]
Olvadáspont 35,5 °C[1]
Forráspont 120 °C (vizet ad le)[1]
Oldhatóság (vízben) jól oldódik[1]
Savasság (pKa) 2,21, 6,93, 11,51[2]
Kristályszerkezet
Molekulaforma tetraéderes
Veszélyek
Főbb veszélyek Mérgező (T),
Veszélyes a környezetre (N)
rákkeltő (kat. 1)[1]
R mondatok R45, R23/25, R50/53[1]
S mondatok S53, S45, S60, S61[1]
Lobbanáspont nem gyúlékony
LD50 48 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation foszforsav
Azonos anion nátrium-arzenát
Rokon vegyületek arzénessav
arzén-pentoxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az arzénsav (nyelvújításkori magyar elnevezése mirenysav) az arzén egyik oxosava, +5-ös oxidációs számú arzént tartalmaz. Nem állítható elő tisztán, csak a H3AsO4 · ½ H2O összegképletű hidrátja formájában. Vizes oldatából ez a hidrát kristályosodik ki áttetsző rombos szerkezetű lemezkék vagy kristályok alakjában. Nedves levegőn elfolyósodik és amorf anyaggá alakul. Jól oldódik vízben, alkoholban, glicerinben és lúgokban. Mérgező hatású.

Kémiai tulajdonságai

szerkesztés

Ha hevítik, vizet veszít. Először piroarzénsavvá (H4As2O5), majd metaarzénsavvá (HAsO3) alakul. Vörös izzáson további vizet veszít, arzén-pentoxid (As2O5) képződik belőle. Ez erős izzáson oxigént ad le és arzén-trioxiddá (As2O3) alakul. Oxidáló tulajdonságú, mert könnyen ad le oxigént. Hárombázisú középerős – a foszforsavnál valamivel gyengébb – sav, disszociációját az alábbi egyensúlyok írják le:

H3AsO4 H2AsO4 + H+ (K1 = 10−2,19)
H2AsO4 HAsO2−4 + H+ (K2 = 10−6,94)
HAsO2−4 AsO3−4 + H+ (K3 = 10−11,5)

Erős bázisokkal sókat, arzenátokat képez. Hidrogén hatására arzénné vagy arzén-hidrogénné redukálódik. Savas közegben az arzénsav oldatból kén-hidrogén hatására sárga csapadék, arzén-pentaszulfid (As2S5) válik le. Ón(II)-klorid (SnCl2) hatására savas kémhatású oldatban arzénné redukálódik.

Előállítása

szerkesztés

Az arzénsav arzénből vagy arzén-trioxidból állítható elő salétromsavas oxidációval. Arzenátok (az arzénsav sói) képződnek az arzenitek (az arzénessav sói) levegőn való hevítésekor vagy elektrolitos oxidációjakor.

Felhasználása

szerkesztés

A festékiparban és az üveggyártásban oxidálószerként, a vegyiparban arzenátok előállítására használják.

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

Hivatkozások

szerkesztés
  1. a b c d e f g h Az arzénsav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 18. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok, 334. oldal. ISBN 963-19-5703-9