Asbóth Oszkár (nyelvész)

Asbóth Oszkár (Újarad, 1852. augusztus 10. – Budapest, 1920. augusztus 24.) nyelvész, a szláv nyelvtudomány egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1892, rendes: 1907). Fia, Asbóth János, testvére Asbóth Lajos. Fő munkája a magyar nyelv szláv eredetű elemeinek kutatása. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja.

Asbóth Oszkár
Született	Asbóth Oszkár 1852. augusztus 10. Újarad
Elhunyt	1920. augusztus 24. (68 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Hertel Ágnes
Foglalkozása	nyelvész, egyetemi tanár
Sírhelye	Farkasréti temető (1-1-375/376)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Asbóth János és Glatz Matild gyermeke. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Lipcsében, Berlinben és Göttingenben járta ki. 1875-ben szerzett bölcsész oklevelet. 1880-tól a Budapesti Egyetem magántanára volt, egy évvel később helyettes (1882-1885), 1885-től pedig rendkívüli tanár lett 1892-ig. 1892-től taníthatott rendes tanárként 1919-ig. 1892-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1907-ben lett az Akadémia rendes tagja. 1907-től tíz évig a Nyelvtudomány című folyóirat szerkesztője volt.

Művei

• Die Umwandiung der Themen im Lateinischen (Göttingen, 1875)
• Szlávság a magyar keresztény terminológiájában (Budapest, 1884)
• Rövid gyakorlati orosz nyelvtan (1888)
• Kurze russische. Grammatik (Lipcse, 1889)
• Russische Chrestomathie für Anfänger (Lipcse, 1890)
• A hangsúly a szláv nyelvekben (Budapest, 1891)
• A szláv szók a magyar nyelvben (Budapest, 1893)
• Szláv jövevényszavaink (Budapest, 1907)
• A j>gy változás a hazai szlovének nyelvében és a dunántúli magyar nyelvjárásokban (Budapest, 1908)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 57–58. o.  
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Kislexikon.hu

További információk

• Asbóth Oszkár munkái az MTA Könyvtár és Információs Központ repozitóriumában