Asztalos Sándor (jogász)

(1908–1981) erdélyi magyar jogász, jogi szakíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 3.

Asztalos Sándor (Nagyenyed, 1908. június 15.Kolozsvár, 1981. november 29.[2][3]) jogász, jogi szakíró.

Asztalos Sándor
Született1908. június 15.
Nagyenyed
Elhunyt1981. november 29. (73 évesen)[1]
Kolozsvár
Állampolgárságaromán
Foglalkozásajogász
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Kolozsvárt volt ügyvéd; az Erdélyi Gazdasági Egyesület (EMGE) jogtanácsosaként vezette az Erdélyi Gazda jogi mellékletét, cikkei jelentek meg a Brassói Lapokban, Mikó Imrével szerkesztette a Magyar Kisebbség jogi mellékletét, a Kisebbségi Jogéletet. 1937-ben részt vett a vásárhelyi találkozó előkészítésében, a vitaülések alelnöke és egyik előadója, bekapcsolódott a MADOSZ Petőfi-akciójába.

A Bolyai Tudományegyetem jogi karán tanár (1946–52), tanulmányait a pénzügytan, munkajog és polgári jog köréből egyetemi kiadványok közölték. A Jogi Kis Könyvtár című sorozatban megjelent értekezései: Az állami döntőbíráskodás (1956); Alkalmazás, áthelyezés, a munkaszerződés felbontása (1957); Lakóházak építése állami hitellel (Fekete Györggyel, 1957, német nyelven is); A szállítási szerződések (1958); Az alkalmazottak felelőssége (Mikes Jánossal, 1959). Fordított Șerban Beligrădeanu és Aneta Grigorovici jogtudományi munkáiból (1978). Élete utolsó évtizedeiben mint a fotóművészet művelője jelentkezett; számos hazai és nemzetközi kiállításon aratott sikert. Írói arcképfotói rendszeresen megjelentek az Utunkban és irodalmi kiadványokban.

  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM41631, Asztalos Sándor, 2018. szeptember 3.
  2. Gaal György: Tört kövön és porlandó kereszten: Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben. Kolozsvár: Stúdium. 1997. 33. o. ISBN 973-9258-21-2  
  3. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

szerkesztés
  • Kovács András: Asztalos Sándor arcképcsarnoka. A Hét, 1974/31.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés