Attendorn

Attendorn település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 24 448 fő (2022. december 31.). Attendorn Finnentrop, Drolshagen és Olpe községekkel határos.

Attendorn
Attendorn címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Járás	Kreis Olpe
Polgármester	Christian Pospischil (Politiker)
Irányítószám	57439
Körzethívószám	02722
Rendszám	OE
Népesség
Teljes népesség	24 448 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	249,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	257 260 m
Terület	97,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 51° 07′ 35″, k. h. 7° 54′ 12″51.12645, 7.90333
Attendorn Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Attendorn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Attendorn témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Kasseltől nyugatra, Plettenbergtől délre fekvő település.

Története

Attendorn egy régi térképen

A Schnellenberg kastély légifelvételről

A város két főút kereszteződésében alakult ki. Alapítója a legenda szerint Atta hercegnő volt. Az itt épült kolostor alapító okirata volt Attendorn első dokumentációs említése. 1222-ben a kölni érsek Engelbert adott városi jogokat a településnek.

Attendorn a német Hanza-szövetségnek csak közvetett tagja volt, ezért a nagy hanza-napokon Soest város képviselte.

A 14. század eleje körül a város falain kívül egy kórház épült, templommal és temetővel.

1464-ben, 1597-ben, 1598-ban és 1613-ban is nagy pestisjárvány támadt a városra. Több alkalommal: 1613-ban, 1623-ban, 1656-ban, 1710-ben, 1732-ben, 1742-ben és 1783-ban is nagy tüzvész pusztított a városban. A háborúk miatt is sokat szenvedett. Például Limburg örökösödési háború 1280-ban, Soest viszály 1444-1449 között, stb. A második világháború idején pedig a bombatámadásokban, és az 1945-ös lőszer robbanáskor súlyosan megsérült.

Atta-Höhle cseppkőbarlang

Az Attahöhle cseppkőbarlang az Ebbe-hegység természetvédelmi parkjában található. A geológusok feltételezése szerint a barlang mintegy 400 millió éves. Csodálatos cseppkőképződményeit a mészkőbe szivárgó vízcseppek alakították ki. Attahöhlét 1907-ben fedezték fel, 1925-ben bővítették, majd lépcsőkkel, korlátokkal, elektromos világítással szerelték fel, s a túristák számára parkolókkal, éttermekkel látták el.

Nevezetesebb termei: Központi csarnok, Felső csarnok, Kék barlang, Dicsőség-csarnok, Orgona-csarnok.

• 
• 
• 
• 

Nevezetességek

• Plébániatemplom (Sauerländer Dóm) - a 14. századból való
• Régi városháza (Altes Rathaus)
• Schnellenberg-kastély (Hohenburg Schnellenberg) - A 16. században épült.
• Atta-Höhle cseppkőbarlang

Itt születtek, itt éltek

• Johannes Rivius (1500–1553), pedagógus és teológus
• Johann Sasse (1640–1706), barokk faragó és szobrászművész
• Clemens Fahle (1856–1933), a Reichstag tagja
• Josef Mayworm (1877–1953), politikus (SPD), MdL, Attendorn polgármestere
• Otto Pöggeler (1928–2014), filozófus
• Alfred Schnüttgen (1930–1990), ferences pap és misszionárius
• Wolfgang Demtröder (született 1931), fizikus
• Franz Josef Becker (született 1936), sportoló
• Heiko Haumann (* 1945), történész és egyetemi tanár
• Gerhard Vigener (született 1946), német jogász és politikus (CDU)
• Rüdiger Höffer (* 1961), egyetemi tanár

Galéria

• 
  Attendorn
• 
  Attendorn, panoráma
• 
  Dóm
• 
  Attendorn, Am Wassertor
• 
  A múzeum épülete
• 
  Attendorn, Wasserstraße
• 
  Attendorn, utcarészlet
• 
  Attendorn, Vergessene Straße

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1975 és 2022 között

Lakosok száma	22 080	24 676	24 335	24 367	24 207	24 448
	1975	2015	2017	2019	2021	2022

Adatok: Wikidata

Kapcsolódó szócikkek

• Észak-Rajna-Vesztfália települései

További információk

• Hivatalos oldal

Források

• Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5
• Ez a cikk részben a német wikipédia hasonló oldala alapján készült.