Avasújváros

település és községközpont Romániában, Szatmár megyében

Avasújváros (románul Orașu Nou, korábban Ioarăș) település és községközpont Romániában, Szatmár megyében, az Avasság központja.

Avasújváros (Orașu Nou)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
Rang községközpont
Irányítószám 447220
Körzethívószám 0261
SIRUTA-kód 138360
Népesség
Népesség1892 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság1685
Földrajzi adatok
Tszf. magasság166 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Avasújváros (Románia)
Avasújváros
Avasújváros
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 49′ 58″, k. h. 23° 17′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 58″, k. h. 23° 17′ 18″
SablonWikidataSegítség

Az Avasság központja már a középkortól, s a környék legnagyobb és legjelentősebb települése a Tálna patak mellett.

TörténeteSzerkesztés

Avasújváros már az 1400-as években jelentős település volt, nevét ekkor Wywaros-nak írták.

1422-ben Újvárossi János és Dienesé, később Szinérvárához tartozott, és a meggyesi uradalom részeként annak sorsában osztozott.

A település ura a Meggyesaljai Mórocz család volt, majd a család kihalta után a 15. század végén a Báthoryak tulajdonába került.

A 16. században a Lónyayak és a Bethlen, és báró Wesselényi család. 1633-ban, mikor Bethlen István kapta adományul Avasújvárosnak már mezőváros rangja volt. Négy kőre járó híres malma volt, s egyben a környék kereskedelmi központja is, hol nevezetes vásárok voltak.

1686-ban már egyháza is volt, s ez évben itt zsinatot tartottak.

A 17. században a Bagossy, gróf Károlyi, gróf Teleki, gróf Kornis család is birtokolja.

1717-ben a Tatárok végeztek itt nagy pusztítást, akiket Bagossy László szatmármegyei alispán -a kétszeres tatár túlerő ellenére- a borsai szorosnál csúfosan megver.

1779-től Károlyi Antal volt Avasújváros ura.

1810-ben a gr. Károlyi, gróf Teleki, báró Wesselényi, gróf Barkóczy, gróf Kornis, báró Vécsey és báró Bánffy családok birtoka, de birtokos volt itt a Bagossy, Becsky, Irinyi, Rápolthy, Nagy, Kállay, Darvay, Linker, Dobay, Gáspár, Ajtay, Melczer, Mándy, Kanizsai, Jármy, Ottlik, Cseh és a későbbiekben a Kölcsey család is.

A 20. századtólSzerkesztés

A 20. század elején Perecz Lajosnak és Lévay Adolfnak van itt birtoka.

A 20. század elején a településen 446 ház , 1822 lakos volt. Ebből 1605 magyar, 217 oláh lakosa volt.

A 2002-es népszámlálási adatok szerint lakossága 3972, ebből 1461 román, 2369 magyar és 136 cigány.

A 2011-es cenzus adatai alapján 3806 lakosából 1332 román, 2368 magyar anyanyelvű.[2]

1880-ban még egészen másképp festett a környék etnikai képe. A mai Avasújváros egészében ekkor még csak egynegyed arányban voltak a románok: 2212 lakosból 580 volt román és 1555 magyar. Alapvetően változatlan maradt, hogy a szűkebb Avasújváros községben és Kőszegremetén máig kevés a román, Ráksán nincsenek magyarok. Ráksát a román kommunista diktátor Nicolae Ceaușescu idejében csapták Avasújvároshoz, így keletkezett a település román többsége.

A ráksaiak és ráksahegyiek együtt 2006. október 1-jén túlnyomó többséggel szavaztak az Avasújvárosról való közigazgatási leválásról, a referendum azonban a nem elégséges részvétel miatt érvénytelen volt. Végül 2010- ben érvényes referendummal levált a két település, így Avasújváros ismét magyar többségű község lett. A 2011-es községi időközi választáson a magyar pártok koalíciója 13 képviselői mandátumból nyolcat szerzett.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Református templom - A 15. században épült. Az 1717. évi tatárjáráskor leégett, de később rendbehozták.

Híres emberekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Satu Mare (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2018. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)

ForrásokSzerkesztés

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.