Azary Ákos

(1850–1888) állatorvos

Azary Ákos (Verbiás, 1850. április 27.Szob, 1888. július 20.) magyar orvos.

Azary Ákos
Életrajzi adatok
Született1850. április 27.
Verbiás, Bereg vármegye, Habsburg Birodalom
Elhunyt1888. július 20. (38 évesen)
Szob, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Osztrák–Magyar Monarchia
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Ismeretes mintállatorvos
Nemzetiségmagyar magyar
HázastársGregersen Emma Louisa Mathilda Christina
GyermekekAzary Lujza
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Egyetem
Egyéb diplomájaállatorvos
Pályafutása
Szakterületorvos-sebészdoktor, állatorvos
A Wikimédia Commons tartalmaz Azary Ákos témájú médiaállományokat.

Görög katolikus lelkészi családban nevelkedett szűkös anyagi körülmények között. Ungváron végezte el a középiskolát, s a magyar mellett német, orosz és francia nyelvtudással a pesti egyetem orvosi karára iratkozott be. Az orvosdoktori oklevelét 1874-ben nyerte el, de már korábban, 1873-tól gyakornoka, majd 1875. április 22-én a budapesti egyetem Balogh Kálmán vezette gyógyszertani intézetének tanársegédévé választották. 1878-ban be kellett vonulnia, a boszniai hadjáratban mint közös hadseregbeli főorvos vett részt. A hadjáratból visszatérve az állatorvostan és állatjárványtan tanulmányozásába fogott; e célból hosszasan tartózkodott a berlini, a müncheni és a párizsi iskolákban. Külföldi utazása után 1885 áprilisától mint állami állatorvos nyert alkalmazást; majd az állatorvostan és járványtan rendes tanárává nevezték ki a budapesti állatgyógyintézetbe.[1]

A Fiumei Úti Sírkert jobb oldali kriptasor 455. kriptájában alussza örök álmát, ahova 1888. július 31-én temették el.[2]

Emlékezete

szerkesztés

Erzsébetváros István utca 2-es házszáma alatt Telcs Ede által készített, 1905. szeptember 3-án felállíttatott szobra őrzi emlékét Azary Ákosnak.[3][4]

  • Előadások az idegrendszer betegségeiről, tartotta a Salpétriere kórházban Charcot J. M. összegyűjté és közlé Bourneville. 2. kiadás után ford. Bpest, 1875. (Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára XXVII.)
  • Kórboncztani jelzéstan vezérfonala. Orth János után ford. Uo. 1876. (M. Orv. Könyvk.-Társ Könyvtára XXX.)
  • Szerkesztette a Veterinarius szakfolyóiratot 1882. szeptember 15-étől 1884. szeptember 15-éig.
  1. 1888-ban elhunyt természettdósok nekrológja. (magyar nyelven) (PDF). Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  2. Azary Ákos (magyar nyelven). Állatorvos-tudományi Könyvtár. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  3. Neszták Béla: Azary Ákos mellszobor (magyar nyelven) (HTML). kozterkep.hu. Köztérkép, 2009. május 12. [2016. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  4. Azary Ákos mellszobra (HTML). Állatorvos-tudományi Könyvtár. (Hozzáférés: 2013. február 3.)

További információk

szerkesztés

Ajánlott irodalom

szerkesztés
  • Liebermann Leó: Dr. Azary Ákos emléke. Veterinarius, 1891. 14. 2. 80–88.
  • Hutÿra Ferenc: Dr. Azary Ákos emlékezete. Beszéd, melyet az Azary-emlék leleplezési ünnepélyén mondott. Állatorvosi Lapok, 1905. 28. 24. 786–792.