Azirin

	Azirin
	; 2 dimenziós; szerkezet
IUPAC-név	2H-Azirin
	Kémiai azonosítók
CAS-szám	157-16-4
PubChem	135972
SMILES
	C1C=N1
InChI
	1S/C2H3N/c1-2-3-1/h1H,2H2
	Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C2H3N
Moláris tömeg	41,05
	Rokon vegyületek
Rokon vegyületek	aziridin, oxirén
	Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

Az azirin, pontosabban 2H-azirin heterociklusos vegyület, háromtagú gyűrűjét két szén- és egy nitrogénatom alkotja, a nitrogén és az egyik szénatom között kettős kötés található. Telített származéka az aziridin. Az azirinnek két izomerje létezik: az 1H-azirinben a két szénatom között található kettős kötés, ám ez a forma nem stabil és tautomerjévé, 2H-azirinné alakul át. A 2H-azirin gyűrűs iminnek tekinthető, izolálható vegyület.

Előállítása szerkesztés

Előállítható vinil-azid magas hőmérsékleten és csökkentett nyomáson végzett hőbontásával.^[1] Melléktermékként acetonitril és keténimin keletkezik.^[2] A reakció nitrén köztiterméken át játszódik le. Másik előállítási mód a megfelelő aziridin oxidációja.

Tulajdonságai szerkesztés

Abszorpciós maximuma n-pentánban λ = 229 nm [hullámhossz]nál található, azaz az ultraibolya tartományba esik.^[2]

Az azirinből származtatható azirinium kation a legkisebb, aromás tulajdonságú heterociklusos részecske.

A mezomériastabilizált aziriniumkation

Reakciói szerkesztés

Erősen feszült gyűrűje miatt rendkívül reakcióképes, elektrofilekkel és nukleofilekkel gyűrűfelnyílás közben reagál. A Neber-átrendeződés során köztitermékként azirinszármazék keletkezik.

Az azirinek (300 nm hullámhossz alatti) fotolízise nagyon hatékony módszer a nitril-ilidek előállítására. A nitril-ilidek dipoláris vegyületek, és számos dipolarofillel reagáltathatók heterociklusos vegyületek, például pirrolinok keletkezése közben.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Azirin című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Azirine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások szerkesztés

↑ F. Palacios, A. M. Ochoa de Retana, E. Martinez de Marigorta, J. M. de los Santos (2001). „2H-Azirines as synthetic tools in organic chemistry”. Eur. J. Org. Chem 2001 (13), 2401–2414. o. DOI:<2401::AID-EJOC2401>3.0.CO;2-U 10.1002/1099-0690(200107)2001:13<2401::AID-EJOC2401>3.0.CO;2-U.
↑ ^a ^b J.-C. Guillemin, J.-M. Denis, M.-C. Lasne, J.-L. Ripoll in: Tetrahedron 1988, 44(14), 4447–4456. doi:10.1016/S0040-4020(01)86146-9

[1] F. Palacios, A. M. Ochoa de Retana, E. Martinez de Marigorta, J. M. de los Santos (2001). „2H-Azirines as synthetic tools in organic chemistry”. Eur. J. Org. Chem 2001 (13), 2401–2414. o. DOI:<2401::AID-EJOC2401>3.0.CO;2-U 10.1002/1099-0690(200107)2001:13<2401::AID-EJOC2401>3.0.CO;2-U.

[tetra-2] J.-C. Guillemin, J.-M. Denis, M.-C. Lasne, J.-L. Ripoll in: Tetrahedron 1988, 44(14), 4447–4456. doi:10.1016/S0040-4020(01)86146-9

[1]

[2]