Azuga

város Romániában, Prahova megyében

Azuga város Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A Prahova-völgy egyetlen települése, mely nem üdülőtelepként, hanem iparvárosként alakult ki, és iparvárosi jellegét egészen a 20. század végéig megőrizte.

Azuga
Azuga a Bikakelebucsról
Azuga a Bikakelebucsról
Azuga címere
Azuga címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMunténia
Fejlesztési régióDél-romániai fejlesztési régió
MegyePrahova
Rang Város
Községközpont Azuga
Polgármester Constantin Samson (PV)
Irányítószám 105100
SIRUTA-kód 130954
Népesség
Népesség3901 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság11 (2011)
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság930 m
Terület83 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Azuga (Románia)
Azuga
Azuga
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 26′ 42″, k. h. 25° 33′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 42″, k. h. 25° 33′ 19″
Azuga jud Prahova.jpg
Azuga weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Azuga témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

A Prahova és az Azuga folyók találkozásánál fekszik, a Bucsecs-hegység és a Baj-hegység lábainál. 1881-ig az Întreprahove (Prahovák között) nevet viselte, utalva a két folyóra. Áthalad rajta a DN1 főút és a Brassó-Bukarest vasútvonal.

TörténelemSzerkesztés

A korabeli krónikák egy Căciula Mare nevű vendégfogadót említenek ezen a helyen (a jelenlegi város ortodox templomának helyén), mely feltételezések szerint 1725 körül épült. Az első lakóházak a 19. század első éveiben épültek az időjárás viszontagságaitól védett Prahova folyó völgyében; 1800 körül itt telepedett le Gheorghe Zangor juhpásztor, őt hamarosan több más család követte.[1]

A település gyors fejlődését mutatja, hogy 1830-ban üveggyár kezdte meg a működését. Az elkövetkező évtizedekben sorra nyíltak meg az üzemek, gyárak: készítettek itt meszet, cementet, sajtot, fagerendát, posztót, szalámit, sört, pezsgőt, tűzálló kerámiát. Az 1989-es rendszerváltást követő privatizáció után a gyárak tönkrementek, legtöbbjüket lebontották. Napjainkban már csak egy ásványvíztöltő működik.

Ipara elvesztése után Azuga a turizmusra összpontosított. A város környékén alakították ki Románia legnagyobb sípályáit (Sorica és Cazacu), ezeknek és csodálatosan szép elhelyezkedésének köszönhetően napjainkra az ország egyik turistaparadicsomává nőtte ki magát. A természeti értékek megvédése érdekében a város körül nyolc természetvédelmi körzetet hoztak létre.

LakosságaSzerkesztés

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1956 3 732 —    
1966 4 808 +28,8%
1977 5 397 +12,3%
1992 6 487 +20,2%
2002 5 213 −19,6%
2011 4 440 −14,8%
Nemzetiségek 2002
Románok 5128 98,36%
Magyarok 40 0,46%
Romák 21 0,40%
Németek 19 0,36%
Lipovánok 2 0,03%
Csángók 1 0,01%
Örmények 1 0,01%
Egyéb nemzetiségűek 1 0,01%
Összesen 5213 100,0%

Híres emberekSzerkesztés

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Istoric. CNIPT Azuga. [2016. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 29.)

További információkSzerkesztés