Azuga

	Azuga
	Azuga a Bikakelebucsról
	; Azuga címere
	; Azuga címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Munténia
Fejlesztési régió	Dél-romániai fejlesztési régió
Megye	Prahova
Rang	Város
Községközpont	Azuga
Polgármester	Constantin Samson (PV)
Irányítószám	105100
SIRUTA-kód	130954
	Népesség
Népesség	3901 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	11 (2011)
Népsűrűség	53 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	930 m
Terület	83 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	Azuga Pozíció Románia térképén
	é. sz. 45° 26′ 42″, k. h. 25° 33′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 42″, k. h. 25° 33′ 19″
	Azuga weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Azuga témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Azuga város Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A Prahova-völgy egyetlen települése, mely nem üdülőtelepként, hanem iparvárosként alakult ki, és iparvárosi jellegét egészen a 20. század végéig megőrizte.

FekvéseSzerkesztés

A Prahova és az Azuga folyók találkozásánál fekszik, a Bucsecs-hegység és a Baj-hegység lábainál. 1881-ig az Întreprahove (Prahovák között) nevet viselte, utalva a két folyóra. Áthalad rajta a DN1 főút és a Brassó-Bukarest vasútvonal.

TörténelemSzerkesztés

A korabeli krónikák egy Căciula Mare nevű vendégfogadót említenek ezen a helyen (a jelenlegi város ortodox templomának helyén), mely feltételezések szerint 1725 körül épült. Az első lakóházak a 19. század első éveiben épültek az időjárás viszontagságaitól védett Prahova folyó völgyében; 1800 körül itt telepedett le Gheorghe Zangor juhpásztor, őt hamarosan több más család követte.^[1]

A település gyors fejlődését mutatja, hogy 1830-ban üveggyár kezdte meg a működését. Az elkövetkező évtizedekben sorra nyíltak meg az üzemek, gyárak: készítettek itt meszet, cementet, sajtot, fagerendát, posztót, szalámit, sört, pezsgőt, tűzálló kerámiát. Az 1989-es rendszerváltást követő privatizáció után a gyárak tönkrementek, legtöbbjüket lebontották. Napjainkban már csak egy ásványvíztöltő működik.

Ipara elvesztése után Azuga a turizmusra összpontosított. A város környékén alakították ki Románia legnagyobb sípályáit (Sorica és Cazacu), ezeknek és csodálatosan szép elhelyezkedésének köszönhetően napjainkra az ország egyik turistaparadicsomává nőtte ki magát. A természeti értékek megvédése érdekében a város körül nyolc természetvédelmi körzetet hoztak létre.

LakosságaSzerkesztés

Népességváltozás
Év	Népesség	Vált. (%)
1956	3 732	—
1966	4 808	+28,8%
1977	5 397	+12,3%
1992	6 487	+20,2%
2002	5 213	−19,6%
2011	4 440	−14,8%

Nemzetiségek	2002
Románok	5128	98,36%
Magyarok	40	0,46%
Romák	21	0,40%
Németek	19	0,36%
Lipovánok	2	0,03%
Csángók	1	0,01%
Örmények	1	0,01%
Egyéb nemzetiségűek	1	0,01%
Összesen	5213	100,0%