Főmenü megnyitása

Bácskai János (politikus)

(1962–) magyar politikus

Bácskai János (Budapest, 1962. február 5. –) magyar várospolitikus, politikus, a Fidesz országgyűlési képviselője (2009–2014), Budapest IX. kerülete önkormányzati képviselője, alpolgármestere majd 2010 és 2019 között polgármestere.[2]

Bácskai János
Született 1962. február 5. (57 éves)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei két gyermek
Foglalkozása
Tisztség
  • polgármester ( – 2019. október 13., Budapest IX. kerülete)
  • magyar országgyűlési képviselő (2009. február 16. – 2014. május 5.)
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1986)
Politikai pályafutása
Párt Fidesz
Budapest IX. kerülete polgármestere
Hivatali idő
2010. október 3. 2019. október 13.
Előd Gegesy Ferenc
Utód Baranyi Krisztina

Politikai karrierjeSzerkesztés

1998-ban került be a Fidesz jelöltjeként a IX. kerület képviselőtestületébe (kompenzációs listáról jutott mandátumhoz, a választókörzetében alulmaradt Hardi Róberttel szemben).[3] 2009. június 24-én a képviselőtestület alpolgármesterré választotta.[4]

2008 őszén Gegesy Ferenc az SZDSZ-en belüli feszültségekre hivatkozva lemondott parlamenti képviselői mandátumáról,[5] az emiatt kiírt időközi választáson Bácskai a szavazatok 60,30 százalékával 2009. február 16-án jutott be az országgyűlésbe, majd 2010-ben az első fordulóban elért 50,48 százalékos eredménnyel meghosszabbította mandátumát. A 2010 őszi önkormányzati választáson - újra Gegesy Ferenc ellenfeleként - 46,02 százalékkal (Gegesy: 39,38)[6] a IX. kerület polgármestere is lett. 2014-ben Bácskai nem indult az országgyűlési képviselői helyért, de polgármesterként ismét megválasztották (44,45 %-kal, míg ellenfelének, Gegesynek 43,14 % jutott[7]). 2019-ben azonban veszített az önkormányzati választáson, a kerület új polgármestere az ellenzéki Baranyi Krisztina lett.

Visszaélések gyanúja a kerületi bérlakásokkal kapcsolatbanSzerkesztés

2016-ban került nyilvánosságra, hogy a Bácskai vezette önkormányzat a piaci ár töredékéért utal ki a kerület tulajdonában álló, frissen felújított lakásokat Fideszes politikusoknak és hozzátartozóiknak. A szabályok szerint Bácskai János polgármester a lakások kiutalásáról eleinte saját hatáskörben döntött. A kedvezményezettek között egyaránt szerepeltek (aktív és korábbi) ferencvárosi, vidéki, valamint a kormányban dolgozó Fideszes politikusok – illetve azok rokonai is.[8][9] Az ügyben keletkezett feljelentést a rendőrség anélkül utasította el, hogy a gyanús ügyletekről író újságokat megkereste volna. A rendőrség elutasításában arra hivatkozott, hogy az érintett lakásokat a bérlőknek bizonyára fel kellett újítaniuk, ami a bérleti díj összegét csökkenthette. Az újságcikkekből azonban egyértelműen kiderült, hogy ennek ellenkezője igaz: a polgármester és az önkormányzat felújított, köztulajdonban álló lakásokat utalt ki a Fidesz politikusainak és azok rokonainak.[10] A rendőrség döntését az ügyészség felülbírálta és nyomozásra utasította a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztályát.[11]

A lakásokat nem csak kedvezményesen bérelhették, hanem – Bácskai János engedélyével – bérbe is adhatták a kedvezményezettek. Sőt, a kedvezményezett bérlők pár év bérleti idő után „kedvezményes áron” meg is vehették az önkormányzat lakásait. A kerület által felkért értékbecslő a lakásokat alacsony árra értékelte, és a „piaci alapú bérlők” ennek az összegnek is csak töredékét kellett, hogy kifizessék. Volt olyan „kedvezményezett” bérlő, aki az önkormányzati bérleményét 6,65 millió forintért vásárolt meg az önkormányzattól, majd 30 millió forint fölötti áron értékesítette azt tovább, miközben bejelentett lakcíme nem az adott lakás volt, így rászorultsága vitatható.[12]

MagánéleteSzerkesztés

Csepelen járt általános és középiskolába. Kémia és nyelvtanversenyeken indult, hegedülni tanult, kamarazenekarban játszott, cselgáncs és karate után kajakozott.[13] 1986-ban kémia-fizika szakos tanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A Budapesti Műszaki Egyetemen műszaki doktori fokozatot 1992-ben kapott, 1990 és 1996 között az ELTE Természettudományi Karán tudományos munkatársként, majd tanársegédként, végül adjunktusként dolgozott. 1996-tól fejlesztőként vállalkozásoknál dolgozott, majd a General Electric Hungary Rt. vezető kutatómérnöke lett. 2000-ben a Környezetgazdálkodási Intézet igazgatója és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. szakértője volt. 2001-től 2003-ig értékesítő és marketingvezető volt magánvállalkozásoknál.[14]

1992-től 2007-ig élt a Ferencvárosban, majd a XIX. kerületbe, Wekerletelepre költözött.[15]

2014 óta a Ferencváros sportegyesületének elnökségi tagja. Felesége Ráduly Jelena kisebbségi képviselő, a Ferencvárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese.[14]

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://ada1bank.mlsz.hu/player?itemId=985321
  2. Király András: Húsz év után új polgármestere lehet Ferencvárosnak. Index.hu (2010. aug. 23.) (Hozzáférés: 2018. dec. 21.)
  3. BUDAPEST IX. ker. település választási eredményei. Választás.hu (1998) (Hozzáférés: 2018. dec. 21.)
  4. Benke Hunor: Testületi ülés. Ferencváros, XIX. évf. 16. sz. (2009. jún. 26.) 6. o.
  5. A nap embere. Népszava, CXXXV. évf. 217. sz. (2008. szept. 16.) 16. o.
  6. Budapest IX. polgármester választás eredménye. Választás.hu (2010. dec. 20.) (Hozzáférés: 2018. dec. 21.)
  7. Budapest IX. kerület települési választás eredményei. Választás.hu (2014. nov. 18.) (Hozzáférés: 2018. dec. 21.)
  8. 444, 2016.12.15.
  9. MNO, 2016.12.20.
  10. MNO, 2017.01.15.
  11. MNO, 2017.02.24.
  12. 444, 2017.05.04.
  13. Dr. Bácskai János. Városatyák (2006) (Hozzáférés: 2018. dec. 21.) arch
  14. a b Bácskai János: Szakmai önéletrajz. Fidesz (2008. okt.) (Hozzáférés: 2018. dec. 21.)
  15. HVG, 2009.02.18.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés