Bálint Dezső
Bálint Dezső, 1898-ig Beck (Budapest, 1873. december 19.[3] – Bécs, 1919. szeptember 19.) újságíró, író, színigazgató, műfordító.
| Bálint Dezső | |
| Született | Beck Dezső 1873. december 19.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1919. szeptember 19. (45 évesen)[1] Bécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja szerkesztés
Beck Jakab rőfösárukereskedő és Kurländer Ilona fiaként született. Pályáját újságíróként kezdte. Beck családi nevét 1898-ban változtatta Bálintra.[4] 1907–08-ban a Budapesti Cabaret Színházat, 1908-09-ben a Bonbonniére-kabarét vezette, 1908. február 7-én a Népszínház–Vígopera társigazgatója lett Máder Rezsővel, majd az Intim Színház igazgatója, végül pedig a Royal-Orfeum tulajdonosa és igazgatója. 1909. június 3-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Molnár Erzsébettel, dr. Neumann Mór és Wallfisch Jozefa lányával, Molnár Ferenc író húgával.[5] Az 1900-as évek elején több francia és angol vígjátékot, valamint zenés, énekes-táncos színművet fordított magyarra és alkalmazott színpadra.
Színműfordításai szerkesztés
- Pénzt vagy életet! vj. 4 felv., 5 képben. Irta: Capus Alfréd. Bem. 1901. ápr. 18. Vígszínház.
- Milliók a hó alatt, regényes szmű 5 képben. D. Ch. Murray után. Zenéjét összeállította: Barna Izsó. Bem. 1901. jun. 11. Népszínház.
- A Veszta-szűzek, operett 3. felv. írták: Deprés és Bernéde. Zenéjét szerzette: Le Rey és Clerice, (Mérei Adolffal.) Bem. 1901. okt. 11. Magyar Színház.
- Florodóra, énekes vígj., 8 képben. írták: Owen Hall, Paul Rubens és Ernest Boyd-Jonnes. Zenéjét szerzette: Leslie Stuart. Bem. 1901. dec. 5. Magyar Színház. (Mérei Adolffal.)
- A szerencse, vj. 4 felv. Irta: Capus Alfréd. Bem. 1901. dec. 28. Nemzeti Színház.
- A csepűrágók, nagy daljáték 3 felv. Irta: Ordonneau Maurice. Ford. Makai Emillel. Zenéjét szerzette: Ganne Louis. Bem. 1901. dec. 30. Magyar Színház.
- Ádám és Éva, operett 3 felv„ Irta: Blum és Toché. Zenéjét szerzette: Serpette. Fordította: Makai Emillel. Bem. 1902. jan. 10. Népszínház.
- A szevillai fodrász, bohózatos operett 3 felv. Zenéjét szerzette: D'Amant Leó. Bem. 1902. máj. 13. Magyar Színház.
- A konzul felesége, operett 3 felv. Bem. 1904. máj. 20. Népszínház. Szövegét írta: Clairville és Ferrier. Zenéjét szerzette: Serpette.
- 7777, operett 3 felv. Szövegét írta: Kreun és Lindau. Zenéjét szerzette: Ziehrer Károly. Fordította: Faragó Jenővel. Bem. 1905. ápr. 15. Népszínház.
- Georges hercegnő, szmű, 3 felv. Irta: Dumas Sándor. Bem. 1906. május hó 23-án, a Nemzeti Színházban.
- Kisvárosi botrány, boh. 3 felv. Irta: Gavault és Ordonneau. Zenéjét szerzette: Barna Izsó. Bem. 1906. máj. 25. Népszínház.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00739.htm, Bálint Dezső, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
- ↑ Pesti neológ izr. hitközség születési anyakönyve, 968/1873. folyószám.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 89368/1898. (r.szám kartonon 86368-ra jav.) Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 152. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 10. oldal 9. sor
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 609/1909. folyószáma alatt.
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
További információk szerkesztés
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
- Molnár Gál Péter: A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez. [Bp.], Helikon Kiadó, 2001.
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
