Főmenü megnyitása

Bánó István (erdőmérnök)

magyar erdőmérnök, növénynemesítő

Bánó István (Nemescsó, 1917. január 15.Kiszsidány, 1995. november 19.) erdőmérnök, fenyőnemesítő, a hazai erdészeti kutatás kiemelkedő személyisége. Munkája nyomán több hazai arborétum jött létre vagy újult meg.

Bánó István
Született 1917. január 15.
Nemescsó
Elhunyt 1995. november 19. (78 évesen)
Kiszsidány
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • erdőmérnök
  • növénynemesítés
Iskolái

TanulmányaiSzerkesztés

Érettségi bizonyítványt Kőszegen szerzett, majd Sopronban teológiát tanult. Tanulmányait nem fejezte be, átjelentkezett a Műegyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karára, ahol 1943-ban szerzett erdőmérnöki oklevelet.[1] Gyakornoki munkáját Szombathelyen végezte.

Szakmai tevékenységeSzerkesztés

1951-től tevékenyen részt vett a Szombathely-Kámoni Erdőgondnokság megszervezésében. Szakmai tevékenységéből kiemelkedő jelentőségű a növénynemesítéssel kapcsolatos kutatómunkája, melyet a Kámoni arborétumban végzett. Részt vett az erdőmérnök hallgatók oktatásában, főként a fenyőnemesítés és az egzótafajok telepítése témaköreiben. 1953-tól részt vett az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) munkájában, ahol a fenyőtermesztéssel kapcsolatban új elveket fogalmazott meg, nevezetesen hogy

„a fenyőtermesztés egyik kulcskérdése a jó minőségű és jó származású szaporítóanyag ellátás, a nemesítési lehetőségek gyakorlati hasznosítása.”[1]

Gyakorlati tapasztalatait és új szemléletét szakkönyvekben adta ki.[2][3][4]

Munkájának legfontosabb eredménye a Kámoni arborétum fejlesztései, beleértve a fanemesítési kutatómunkája mellett a kert jellegzetes tó- és csatornarendszerének kialakítását is. Ezen kívül fontos szerepe volt a Gerecsében található Agostyáni Arborétum 1955 és 1962 között folyó telepítési munkálataiban is. Nemeskéri Kiss Miklós, Barabits Elemér és Galambos Gáspár erdőmérnökökkel együttműködésben végezték a tervezési, szaporítóanyag beszerzési, felügyeleti munkákat, mintegy 300 növényt és változatot telepítettek a kertbe .[5]

ÉrdekességekSzerkesztés

  • 1957-ben állítólag az 1956 októberi eseményekre való megemlékezésképpen tujasort ültetett, melynek elrendezése az október 23. dátumra utalt. Egyesek szerint ez Magyarország legkorábbi 1956-os emlékműve.[6]
  • 2012-ben a Kámoni Arborétumnál tölgyfa szobrot emeltek a tiszteletére.[6]
  • Bánó István fia és unokája is örökölte a növények szeretetét, egy kertészeti vállalkozást vezetnek.[7][8]

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. kötet A-H. Szerk. Balogh Margit. Szekszárd, Babits, 1997. 92. old.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Bánó István. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
  2. Bánó István, Szepesi László, Szederjei Ákos, Bencze Lajos, Szőnyi László, Keresztesi Béla, Mátyás Vilmos (1962). „Erdészeti kutatások 1962/1-3.”.  
  3. Bánó István, Márkus László, Mátyás Vilmos, Szász Tibor, Tóth Béla, Papp László, Járó Zoltán (1968). „Erdészeti kutatások 1968/1-3.”.  
  4. Bánó István, Retkes József (1965). „A Kámoni Arborétum”.  
  5. www.webshark.hu, Webshark Ltd. -: Agostyáni Arborétum. Vértesi Erdő Zrt. Vadászati Iroda. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  6. a b alon: Szobrot kapott a Kámoni Arborétum: Bánó István nevéhez főződik az első 1956-os emlékmű. alon.hu - hírportál Szombathelyről. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  7. Bánó kertészet. banokert.atw.hu. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  8. Bánó Kertészet - Kertépítés (tervezés, kivitelezés, utólagos gondozás), kerti tó, öntözőrendszerek telepítése, térkövezés - Kiszsidány. vasicegek.hu. (Hozzáférés: 2016. január 22.)