Báncsipkés

	Báncsipkés (Šípkov)
	; Báncsipkés zászlaja
	; Báncsipkés zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Báni
Rang	község
Polgármester	Vincent Belan
Irányítószám	956 53 (pošta Slatina nad Bebravou)
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	BN
	Népesség
Teljes népesség	144 fő (2024. dec. 31.)
Népsűrűség	12 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	270 m
Terület	11,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 51′, k. h. 18° 18′48.850000°N 18.300000°EKoordináták: é. sz. 48° 51′, k. h. 18° 18′48.850000°N 18.300000°E
	Báncsipkés weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Báncsipkés témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Báncsipkés (1899-ig Sipkó, szlovákul: Šípkov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 19 km-re északkeletre.

Története

Területén a bronzkorban a hallstatti kultúra erődített települése állt.

Báncsipkést 1295-ben „Sonko” néven említik először, 1389-ben „Zybkov”, 1481-ben „Sypko”, 1598-ban „Sipko” néven szerepel okiratban. Ugróc várának uradalmához tartozott. 1598-ban 23 háza állt. 1720-ban 7 adózója közül 6 zsellér volt. 1784-ben 38 házában 54 család és 354 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SIPKOV. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Kolonics, és B. Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Zlatinának szomszédságában, mellynek filiája, határja termékeny, legelője, erdeje bőven van.”^[2]

1828-ban 37 házát 456-an lakták. Lakói földművesek, erdei munkások, napszámosok voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sipkov, tót falu, Trencsén vmegyében, a zai-ugróczi uradalomban: 325 kath., 72 evang., 5 zsidó lak. Határja hegyes erdős és sovány, legelője elég; de rétje felette kevés. Ut. p. Zsámbokrét.”^[3]

1905-ben az egész falu leégett egy tűzvészben. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott, ezután az újonnan létrehozott csehszlovák államhom csatolták.

1944-ben területén partizáncsoportok működtek. November 7-én a németek megszállták a falut és megtorlásul a partizánok támogatásáért 23 lakost kivégeztek.

Népessége

1910-ben 862, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 176 lakosából 174 szlovák volt.

2011-ben 144 lakosából 139 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1992-ben épült.

Jegyzetek

↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Filip Jaššo 2007: Stredoveké hrádky na západnom Slovensku. Musaica XXV, 123-140.

További információk

[888dc6649da95a66faf2663429b4e1481b5b2fe9-1] Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]