Bíró Miklós (operatőr)

Bíró Miklós (Budapest, 1933. április 9. – Budapest, 2015. november 19.) Kossuth- (2004) és Balázs Béla-díjas (1973) magyar operatőr, egyetemi tanár, a Magyar Televízió örökös tagja.

Bíró Miklós
Született	Bíró Miklós 1933. április 9. Budapest
Elhunyt	2015. november 19. (82 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Koltay Beáta (1967-2015)
Foglalkozása	operatőr, egyetemi tanár
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (1961–1965)
Kitüntetései	Balázs Béla-díj (1973) Érdemes művész (1982) Kiváló művész (1990) Kossuth-díj (2004)
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Szülei: Bíró György és Árki Terézia voltak. 1957–1960 között a Kőbánya- és Útépítő Vállalat műszaki rajzolója volt. 1961–1998 között a Magyar Televízió munkatársa és vezetőoperatőre volt. 1961–1965 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tv-operatőr szakán tanult. 1985–2008 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola oktatója volt. 2007-től a Magyar Televízió örökös tagja.

Nevéhez fűződik az első magyar lézerfilm fényképezése 1983-ban A hatodik vagy a hetedik címmel.

Tiszteletbeli tagja a Magyar Operatőrök Társaságának.

Filmjei

Játékfilmek

• Jaguár (1967)
• Egy nap a paradicsomban (1967)
• Oszlopos Simeon (1975)
• Kísértés (1977)
• Az erőd (1979)
• Apám kicsi alakja (1980)
• Szeretők (1984)
• A vörös grófnő I-II. (1985)
• Magyar rekviem (1990)
• Halál a hálaadás napján (1998)
• Férfiakt (2006)

Tévéfilmek

• A veréb utcai csata (1959)
• Karácsonyi ének (1964)
• Szilveszter 20 éven felülieknek (1965)
• Az igazságtevő (1966)
• Halász doktor (1968)
• Családi tűzhely (1968)
• A bíró és a hóhér (1968)
• Vigyori (1968)
• Kyra Georgijevna (1968)
• Az élő Antigoné (1968)
• Három találkozás (1968)
• A csodálatos vargáné (1968)
• Extázis 7-től 10-ig (1969)
• Őrjárat az égen 1-4. (1969)
• Rózsa Sándor 1-12. (1971)
• Vasárnapok (1971)
• Pillangó (1971)
• Csárdáskirálynő (1971)
• Zenés TV Színház (1972)
• Fekete macska (1972)
• Egy óra - három arc (1972)
• Aranyliba (1972)
• …és a holtak újra énekelnek (1973)
• Szeptember végén (1973)
• Lyuk az életrajzon (1973)
• Bolond és szörnyeteg (1973)
• Az ember melegségre vágyik (1973)
• Portugál királylány (1974)
• Aranyborjú (1974)
• A bohóc felesége (1975)
• Barrabás (1977)
• Úszó jégtáblák (1978)
• Rejtekhely (1978)
• Meztelenül (1978)
• Beszélgetések Szókratésszal (1978)
• IV. Henrik király (1980)
• Hínár (1981)
• Hamlet (1982)
• A béke szigete (1983)
• Lélekvándorlás (1983)
• Caligula helytartója (1984)
• A nők iskolája (1984)
• Hajnali párbeszéd (1986)
• Dráma a vadászaton (1986)
• A nagymama (1986)
• Semmelweis Ignácz – az anyák megmentője (1989)
• Margarétás dal (1989)
• Édes Anna (1990)
• István király (1992)
• Így írtok ti (1994)
• Feltámadás Makucskán (1994)
• Fekete Karácsony (1995)
• Tükör (1999)
• Szappanbuborék (1996)
• Kortársunk Vörösmarty (2000)
• Cigányszerelem (2002)
• A titkos háború (2002)
• Ebéd (2005)
• Életképek (2006)

Díjai

• Balázs Béla-díj (1973)
• Az év operatőre (1980)
• Érdemes művész (1982)
• A film- és tv-kritikusok díja (1983)
• Operatőri különdíjak (1980, 1989)
• Kiváló művész (1990)
• Nyakkendő-díj (2002)
• Kossuth-díj (2004)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információ

• Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. Archiválva 2013. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983.
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005.
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973.