Az erőd (film, 1979)
Az erőd (angolul: The Fortress, olaszul: La fortezza[1]) 1978-ban gyártott és 1979. március 15-én, az Urániában bemutatott színes magyar film, amelyet Hernádi Gyula azonos című kisregényéből, Szinetár Miklós rendezett.
Az erőd | |
1979-es magyar film | |
Rendező | Szinetár Miklós |
Műfaj | sci-fi film |
Forgatókönyvíró | Hernádi Gyula Szinetár Miklós |
Főszerepben | Tanai Bella Oszter Sándor Madaras József Rajhona Ádám Bács Ferenc Benkő Gyula |
Zene | Presser Gábor |
Operatőr | Bíró Miklós |
Vágó | Szécsényi Ferencné |
Hangmérnök | Réti János |
Jelmeztervező | Kemenes Fanny |
Díszlettervező | Vayer Tamás |
Gyártásvezető | Óvári Lajos |
Gyártás | |
Gyártó | Budapest Játékfilmstúdió |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Játékidő | 122 perc |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | MOKÉP |
Bemutató | 1979. március 15. 1979. augusztus 1982. február 1982. december 16. |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Történet
szerkesztésEgy fiktív államban egy magántársaság az izgalomra vágyó gazdag turisták számára izgalmas programot talált ki. A busás részvételi díjat befizetők két napon át ostromolhattak a külön erre a célra létrehozott erődöt, melyet jól kiképzett zsoldosok védtek. Az ostromlók és a védők egyaránt éles lőfegyvereket használhattak. Az egyik kegyetlen csatában többen meghaltak, végül a támadóknak sikerült bevenniük a várat. Ekkor azonban megjelent az ország államügyésze.
A regény és a film közötti fontosabb eltérések
szerkesztés- Az első támadás során a filmben egy vendég (Rova) hal meg, egy pedig megsebesül. Az eredeti történetben még két áldozat van: Olivieri és Samuelson.[2] Ezután Sorensen a támadás sikertelensége miatt két társára lő rá. Az osztagvezető Katharson mind a regényben,[3] mind a filmben a helyszínen életét veszti, helyettese Steiner súlyos arcsérülést szenved (a regényben Tunnel a helyszínen életét veszti[3])
- Míg a film során a zsoldosok közül egy sem hal meg, a regényben Lundquist egyike annak a kettőnek, akit a partizánok ölnek meg.[4]
Készítők[5]
szerkesztésSzereplők
szerkesztésSzínész[Mj. 1] | Szereplő a filmben | Szereplő a könyvben | Megjegyzések |
Tanai Bella | Edit Nicharchos | Edit Nicharchos | direktrisz |
Oszter Sándor | Gregor őrnagy | Efe Narviks őrnagy[6] | A zsoldosok vezetője Wagner halála után. Magas szőke fiatalemberként van leírva.[6] Oszter Sándor a filmben 31 éves. |
Madaras József | Murketa | Murketos[7] | A zsoldosok egyike, de míg Murketost valóban kivégzik a vendégek: Soltersky, Haecker és Steibuch lövi agyon.[8] A filmben Dobrovsky intézi a kivégzést egyetlen lövéssel, de később kiderül, hogy valójában nem lőtte le a zsoldost. |
Rajhona Ádám | Sorensen | Edvin Sorensen[9] | A vendégek egyike, és első vezérük. |
Bács Ferenc | Jan Dobrovsky | Dobrovsky | Keresztneve nem szerepel a forrásokban, de a filmben többször is megnevezik, illetve ezen a néven szólítják meg. Filmben bővítették a karakterét: itt kiderül, hogy valójában a zsoldosok egyike. |
Benkő Gyula | Idősebb Bondy | Ervin Bondy[10] | A vendégek egyike, ifjabb Bondy apja. |
Benkő Péter | Ifjabb Bondy[11] | Edvin Bondy[12] | Idősebb Bondy fia. Mindkét műben Murketa (Murketos) lövi le, de míg a filmben egy lövést ad le rá, és halálát az okozza, hogy kitöri a nyakát, addig a regényben egy géppuskasorozat öli meg.[13] |
Tarján Györgyi | Éva | A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből leginkább Maria Meghallan karakterével azonosítható.[14] | |
Németh Nóra | Jane | Jane Hidkay[15] | |
Hernádi Judit | Klotild | A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből leginkább Mrs. Perlinger karakterével azonosítható.[16] | |
Haumann Péter | Steko | Steko | A vendégek egyike. |
Harkányi Endre | Steiner | A vendégek egyike. A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből leginkább Tunnel karakterével azonosítható, azzal a különbséggel, hogy míg Steiner súlyos arcsérülést szenved, addig Tunnelt megöli Sorensen.[3] A Harkányi Endrétől hallható utolsó dialógus a könyvben Mrs. Tabortól hangzik el.[17] | |
Trokán Péter | Az államügyész | Az államügyész | A forrásokban és a regényben úgy szerepel mint az államügyész, de a filmben Kort államügyészként mutatkozik be. |
Kovács István | Gróf Albert von Parravicini | A zsoldosok egyike. A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből Hellmuth von Kreisbach karakterének felel meg, ahol harminckilenc éves.[6] Ezzel szemben Kovács István a film bemutatásakor harmincnégy éves volt.[18] Keresztneve nem szerepel a forrásokban, de a filmben két alkalommal is megnevezik.[19] | |
Holl István | Kolter | A regényben szerepel egy Kolter nevű zsoldos, ám jelentéktelenebb a filmben látható, azonos nevű szereplőhöz képest. Az írott műben a Rother nevű szereplő felel meg a filmbeli Kolternek.[20] | |
Lencz György | Stag | A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből Peter Kirios karakterével azonosítható azzal a számottevő különbséggel, hogy a filmben szereplő Stag a kormánynak dolgozik, és a bejutáshoz azt állítja, hogy Stag tanácsos unokaöccse, és ő az ajánlója (feltételezhető azonban, hogy a valódi neve nem Stag, és azt csak a nyomozáshoz vette fel). Ezzel szemben a könyvben a többiekhez hasonló vendég. A játékra Haecker hívta fel a figyelmét, és mivel nincs ajánlója maga a direktrisz vállalja magára ezt.[21] | |
Bencze Ferenc | Az őr | Az őr | |
Koncz Gábor | Santos őrnagy | Makros őrnagy[21] | |
Bitskei Tibor | Wagner | Johann Wagner[22] | Haláláig a zsoldosok vezetője. |
Juhász Jácint | Kolhaus | Franz Kolhaus[22] | A zsoldosok egyike. |
Gáspár Sándor | Lauro | A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből Konstantin Lewin karakterével azonosítható, azzal a különbséggel, hogy a könyvbeli szereplőnek él az apja,[22] míg a filmbelinek megölték.[22] Míg itt negyvenhat éves, a feldolgozásban jóval fiatalabb. A szereplőt eljátszó Gáspár Sándor huszonkét éves volt 1979. március 15-én.[23] | |
Bordán Irén | Bunyin kisasszony | Miss Bunyin | |
Sir Kati | Mary | A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Nem egyezik Maria Meghallannal, leginkább Mrs. Taborral egyeztethető a karaktere. | |
Körtvélyessy Zsolt | Kaprovsky | A filmben és a regényben szereplő Kaprovsky két teljesen eltérő karakter. Utóbbi műben a nem alkalmazott, elküldött zsoldost hívják így, akit a filmben nem neveznek meg. Filmben Kaprovsky néven megismert zsoldos regénybeli neve Lundquist.[8] | |
Flórián Antal | Haesker | Haecker | A vendégek egyike |
Helyei László[11] | A vendégek egyike | Egyik regénybeli szereplővel sem azonosítható biztosan. | |
Balogh Emese | A vendégek egyike | Egyik regénybeli szereplővel sem azonosítható biztosan, de legközelebb Mrs. Litvakhoz áll. | |
Szűr Mari | A vendégek egyike | Egyik regénybeli szereplővel sem azonosítható biztosan. | |
Reviczky Gábor | Soltersky | Soltersky | A vendégek egyike. |
Szigeti András[11] | A vendégek egyike | Egyik regénybeli szereplővel sem azonosítható biztosan, de legközelebb Chartonhoz áll. | |
Frantisek Veleczky | Steinbuch | Steinbuch | A vendégek egyike. |
Benedek Miklós | A pszichológus | A pszichológus | |
Blaskó Péter | A vizsgáztató | A regényben két vizsgáztató is szerepel. Kettejük közül doktor Doxiadis karakterének felel meg.[24] | |
Gémes János | Huysmann | Huysmann[25] | A vendégek egyike. |
Hantos Balázs | Van Delft | Van Delft | A vendégek egyike. Míg a filmen húszmilliót öröklő, visszavonult operaénekes addig a regényben – előbb – azt állítja magáról, hogy kutatóintézetei vannak,[26] később azt, hogy a holland Szárnyas Kereszt alakulatainál kiképző.[27] |
Kránitz Lajos | Hordlings | Hordings | A zsoldosok egyike. |
Jenei István | A vendégek egyike | ||
Máday György | Servet | Servet | A zsoldosok egyike. |
Müller Péter | Pekkinen | Pekkinen[28] | A vendégek egyike |
Pákozdi János | Rova | Rava[29] | A vendégek egyike |
Piroch Gábor | A zsoldosok egyike | ||
Piroch Rezső | A zsoldosok egyike | ||
Rupnik Károly | Hayan | Hayan | A vendégek egyike. A regényben 43 éves,[30] míg a filmben sokkal fiatalabb. Az őt alakító Rupnik Károly a film bemutatásának évében huszonöt éves volt.[31] |
Sós László[32][33] | Katharson | Viktor Katharson[34] | A vendégek egyike. |
Turgonyi Pál | A földgépkezelő | A földgépkezelő | |
Varga Tamás | A zsoldosok egyike. | ||
Zsolnay András | Nicholson | Michelson | A zsoldosok egyike. |
Árok Ferenc | Az elküldött zsoldos | Kaprovsky | A filmben nem nevezik meg, a regényben viszont őt hívják Kaprovskynak. |
Papp Bertalan | A vendégek egyike | ||
Horváth Antal | A zsoldosok egyike |
Szerepazonosítás nélküli színészek
szerkesztésSzínész |
Almádi Kati |
Áron László |
Marczali László |
Naji Éliás |
Safranek Anna |
Stáb
szerkesztésA 116 perces film a Budapest Stúdióban[35] készült a Magyar Filmgyártó Vállalat valamint a Magyar Filmlaboratórium Vállalat produkciójában, Szinetár Miklós rendezésében (a rendező munkatársai: Almási Tamás és Nagy Katalin), Hernádi Gyula 1971-ben megjelent, azonos című kisregényéből.[36] A forgatókönyv a regény szerzőjének és a film rendezőjének közös munkája, a dramaturgia Pethő Györgyé.[35]
A film díszlettervezője Vayer Tamás, jelmeztervezője Kemenes Fanny, a hangmérnöke Réti János volt. A zenét Presser Gábor szerezte,[5] de a filmben részletek hangzanak el Beethoven és Mozart műveiből is.[35] A technikai személyzet további tagjai voltak Szécsényi Ferencné vágó, Gottmann Antal és Steiner László felvételvezetők, Bíró Miklós operatőr, Óvári Lajos gyártás-, Nemeskürty István stúdióvezető és Tóth Árpád kameramann.[35]
Munkatársak
szerkesztés
|
|
Háttér-információk
szerkesztésA Van Delftet eljátszó Hantos Balázs a valóságban szintén operaénekes.[37]
Gáspár Sándornak ez volt az első filmszerepe.[38]
További fontosabb szereplők a könyvből
szerkesztésA regényben több szereplő is feltűnik, akik a filmben nem szerepelnek, vagy szerepük összemosódik más szereplőével:
Név | Azonosítás | Megjegyzések |
nem nevezik meg | rendőrtiszt | A filmben is szerepel, de nevét sehol sem említik. |
Karlo Ferrori | zsoldos | A regényben csak a történet elején szerepel.[39] |
Winskay | zsoldos | Afroamerikai kinézete miatt nem alkalmazzák, a filmben nincs ilyen szereplő.[40] |
Shadow | zsoldos | A partizánok által megöltek egyike,[6] a filmből nem lehet azonosítani egyik zsoldossal sem, mivel ott a zsoldosok közül senki sem hal meg. |
Dr. Doxiadis | A vizsgáztatók egyike. | A történet alapján a Blaskó Péter által alakított szereplő. |
Dr. Kuvros | A vizsgáztatók egyike. | |
Kadrosz | A Milgram-kísérletben részt vevő fiú. | |
nem nevezik meg | a ruhatervező | |
Ruferios | főtanácsos | Edit Nicharchos őrá hivatkozik amikor elszállíttatja Wagner és Kolhaus holttestét.[22] A filmben nem jelenik meg, de azonos Stag főtanácsossal, akire ott hivatkoznak. |
Díjak
szerkesztésKritikák
szerkesztés- „Az erőd – kiemelt jó vonásait felmentve, meghatározó részét ideértve – egy nagy erejű háborúellenes szatíra filmi meg-nem-felelője.”[42]
- „Kétségtelen, hogy a film nemcsak fölcsigázza a néző érdeklődését, kivált a torokszorító izgalmakat kereső és kedvelő nézőét, hanem lebilincseli, jóformán mindvégig fokozza, szinte kellemes bódulatban tartva őt.”[43]
- „Szinetár filmjének... kétségkívül úttörő érdeme, hogy új színt visz filmgyártásunk tematikai és műfaji spektrumába...”[44]
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ A nevek a filmben láthatóak szerint vannak feltüntetve.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Az erőd című film címének nyelvi változatai. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
- ↑ Hernádi (1971), 131;
- ↑ a b c Hernádi (1971), 133;
- ↑ Hernádi (1971), 186;
- ↑ a b Karcsai Kulcsár–Veress–(Szilágyi) (1984), 523. old.;
- ↑ a b c d Hernádi (1971), 36;
- ↑ Hernádi (1971), 59;
- ↑ a b Hernádi (1971), 48–51;
- ↑ Hernádi (1971), 84;
- ↑ Hernádi (1971), 166;
- ↑ a b c Az erőd című film teljes stáblistája. (Hozzáférés: 2014. június 9.)
- ↑ Hernádi (1971), 225;
- ↑ Hernádi (1971), 184;
- ↑ Hernádi (1971), 145–148., 167;
- ↑ Hernádi (1971), 167
- ↑ Hernádi (1971), 146., 195;
- ↑ Hernádi (1971), 208;
- ↑ Kovács István színművész az IMDB-n. (Hozzáférés: 2014. július 6.)
- ↑ Hernádi–Szinetár: Jelenet a filmből (film). (Hozzáférés: 2014. augusztus 1.)
- ↑ Hernádi (1971), 53;
- ↑ a b Hernádi (1971), 78–80;
- ↑ a b c d e Hernádi (1971), 34;
- ↑ Gáspár Sándor színművész az IMDB-n. (Hozzáférés: 2014. július 6.)
- ↑ Hernádi (1971), 65–64;
- ↑ Hernádi (1971), 180–181;
- ↑ Hernádi (1971), 104;
- ↑ Hernádi (1971), 144;
- ↑ Hernádi (1971), 134–135. ;
- ↑ Hernádi (1971), 82;
- ↑ Hernádi (1971), 130;
- ↑ Rupnik Károly színművész adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. (Hozzáférés: 2014. július 6.)
- ↑ Soós László fotója az ISZDb oldalán. (Hozzáférés: 2014. július 27.)
- ↑ Soós László Geréb Attilával az Antigoné című színdarabban 1984. január 12-én. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 27.)
- ↑ Hernádi (1971), 86;
- ↑ a b c d e f MANDA: A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet adatábizása. (Hozzáférés: 2014. június 12.)
- ↑ Az erőd című kisregény a Molyon. (Hozzáférés: 2014. június 17.)
- ↑ Hantos Balázs adatlapja a Magyar Állami Operaház weboldalán. [2014. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 6.)
- ↑ MTI: Átvette Gáspár Sándor a Páger Antal-díjat, 2014 (Hozzáférés: 2014. november 7.)
- ↑ Hernádi (1971), 37–38;
- ↑ Hernádi (1971), 45–46
- ↑ a b c Az erőd című film díjai és jelölései. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
- ↑ Rajk András (1979. március–április). „Rettenet és fintor / Szinetár Miklós: Az erőd”. Filmkultúra 15 (2), 29–32. o.
- ↑ Zay László. „Az erőd”, Magyar Nemzet, 1979. március 15.
- ↑ Gyertyán Ervin. „Az erőd”, Népszabadság, 1979. március 15.
Források
szerkesztés- szerk.: Karcsai Kulcsár István–Veress József: Magyar Filmkalauz. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 523–527. o. (1985). ISBN 963-14-0514-1
- Hernádi Gyula.szerk.: Réz Pál: Az erőd. Szépirodalmi Könyvkiadó, 5–254. o. (1971)