Wikipédia

Bókay János (orvos, 1858–1937)

(1858-1937) magyar orvos
(Bókay János (orvos, 1858) szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk az ifjabbik, 1858-ban született orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Bókay János (egyértelműsítő lap).

Bókai Bókay János, ifj. (Pest, 1858. április 19. – Budapest, 1937. július 6.) magyar gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Bókay Árpád belgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár fivére,[1] idősebb Bókay János fia.

Bókay János
Született1858. április 19.
Pest
Elhunyt1937. július 6. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársanemes Tömöry Adrienne
GyermekeiBókay János
SzüleiBókay János
Foglalkozásagyermekgyógyász,
egyetemi tanár
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (Falsírboltok jobb: 490)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bókay János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja szerkesztés

Idősebb Bókay János (1822–1884) és szántói Szabó Judit (1831–1916) fia. Orvosi tanulmányait a budapesti tudományegyetem orvosi karán végezte, 1880-ban avatták orvosdoktorrá. 1883-tól a Stefánia-gyermekkórház főorvosa. 1885-től a gyermekgyógyászat magántanára, 1892-től rendkívüli tanára, majd 1907-től nyilvános rendes tanár a budapesti Pázmány Péter Egyetemen. Működése idején, 1916-ban lett a gyermekgyógyászat kötelező szigorlati tantárgy. 1923-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1929-ben vonult nyugalomba.

1896. április 11-én Bókay János egyetemi orvostanár nemességet, családi címert, valamint a „bókai” nemesi előnevet szerezte I. Ferenc József magyar királytól.[2]

Házassága és gyermekei szerkesztés

Feleségül nemes Tömöry Adrienne-t, nemes Tömöry György (1842–1887),[3] fővárosi bizottsági tag, bankigazgató, kereskedő és Pscherer Emma (1847–1882) lányát vette.[4] A házasságukból született:

Tudományos munkái, kutatási és érdeklődési területei szerkesztés

  • 1912-ben jelent meg A gyermekorvoslás tankönyve c. műve, amely 1920-ban Bókay Zoltánn és Flesch Ármin társszerzőkkel átdolgozva újra megjelent. Tankönyvét évtizedekig használták. Német nyelven is megjelent.
  • Bevezette hazánkban a diftéria (torokgyík) intubációs kezelését, majd szérumgyógyítását.
  • Nemzetközi felkérésre klinikailag ellenőrizte a Behring-féle diftériaellenes gyógysavóoltás hatását.
  • Jelentős szerepe volt a herpes zoster (övsömör) és a varicella (bárányhimlő) közti kóroktani összefüggés kimutatásában.
  • Közreműködött a poliomyelitis (Heine-Medin-kór, járványos gyermekbénulás) kórtanának tisztázásában.
  • Jelentős munkásságot fejtett ki a gyermekek kórházi ellátásának megszervezése terén.
  • Fontos szerepet töltött be a társadalmi csecsemővédelemben.
  • Állást foglalt a skarlát (vörheny) kezelésében új irányt jelentő eljárás mellett.

Művei szerkesztés

Nemzetközi ismertsége szerkesztés

Mint a gyermekgyógyászat nemzetközileg elismert művelője, tagja volt a Jahrbuch für Kinderheilkunde című lap négytagú szerkesztőbizottságának. A Deutsche Gesellschaft für Kinderheilkunde 38. összejövetelét az ő tiszteletére 70. születésnapja alkalmából Budapesten rendezték meg. A nemzetközi és a magyar gyermekgyógyászat szempontjából az a legnagyobb érdeme, hogy munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekorvostan tartalmilag az újszülöttkortól a serdülőkorig azok belgyógyászati, sebészeti területeit is felöleljék.

A sokoldalú tudós szerkesztés

Bókay írta le a hazánkban talált 6–7 cm magas bronzkori agyag szopóedényeket. Aktív muzsikus és zeneszerző volt. Mozart halálának oka címen tanulmányt írt. Foglalkozott Ludwig van Beethoven fülbajával, a világ legnagyobb muzsikusainak koponyájával. Elnöke volt annak a bizottságnak, amely az amerikai gyermeksegélyező akciót Magyarországon az első világháború után irányította. Állandó résztvevője volt a külföldi tudományos kongresszusoknak is, sok tudományos társaság választotta levelező vagy tiszteletbeli tagjává.

Róla írták szerkesztés

  • Bókay János jun. Születésének 100. évfordulójára. Orvosi hetilap 99. 1958. 22. 738-739.
  • Ferencz Gábor: Ifj. Bókay János. A gyermekgyógyászat nagyhírű művelője. Egészségügyi munka 7. 1960. 12. 182-184.
  • Gegesi Kiss Pál: Bókay János junior a tanítvány szemével. Gyermekgyógyászat 34. 1983. 2. 149-153.
  • Gegesi Kiss Pál: Bókay János junior a tanítvány szemével. Orvosi hetilap 124. 1983. 22. 1329-1330., 1333-1334.
  • Miltényi Miklós: Emlékezés ifj. Bókay Jánosra. Gyermekgyógyászat 34. 1983. 2. 145-148.
  • Miltényi Miklós: Emlékezés ifj. Bókay Jánosra. Orvosi hetilap 124. 1983. 22. 1327-1329.
  • Boda Domokos: Bókay János jun., a Magyar Gyermekorvos Társaság alapítója. Gyermekgyógyászat 34. 1983. 2. 154.

Emlékezete szerkesztés

  • A Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium (Budapest VIII. kerület, Csobánc u. 1.) névadója

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bókay_János_(orvos,_1858–1937)&oldid=26776027”