Főmenü megnyitása

A bögölyszitkár vagy üvegszárnyú nyárfalepke, (Paranthrene tabaniformis) a szitkárfélék (Sesiidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.

Infobox info icon.svg
Bögölyszitkár
Paranthrene tabaniformis4.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Sesioidea
Család: Szitkárfélék (Sesiidae)
Nem: Paranthrene
Faj: P. tabaniformis
Tudományos név
Paranthrene tabaniformis
Rottb., 1775
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bögölyszitkár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bögölyszitkár témájú médiaállományokat és Bögölyszitkár témájú kategóriát.

Elterjedése, élőhelyeSzerkesztés

Ez a palearktikus faj, hazánkban is általánosan elterjedt, mert mindenhol megtalálja tápnövényeit.

MegjelenéseSzerkesztés

Első szárnya feketésbarna, és csak a hátsó szárny átlátszó; ennek a szegélye feketésbarna. Potrohgyűrűi sárgák. Szárnyfesztávolsága 20–30 mm.

ÉletmódjaSzerkesztés

Régebben egyértelműen két évig fejlődő fajnak tartották, de az újabb megfigyelések szerint egy részük már egy év alatt kifejlődik a tápnövény belsejében. A lepkék nappal, a napfényes órákban repülnek. A kétféle fejlődési ciklus miatt a lepkék hosszasan, áprilistól júliusig rajzanak.

A hernyók a nyárfa (főként a fekete- és a rezgő nyár), ritkábban a fűzfa törzsében és ágaiban élnek. Petéiket a sebzésekbe rakják. Minden, Magyarországon élő nemesnyár-fajtán megél, mindegyiket károsítja.[1]

További információkSzerkesztés

  1. Dr. Szontagh Pál:Nyárállományaink fertőzöttsége, Erdészeti Szaklapok