Főmenü megnyitása

B. Traven (egyesek szerint mint Herrmann Albert Otto Max Feige 1882. február 23. a brandenburgi Schwiebus-ban született, a mai lengyel Świebodzin-ban; elhunyt 1969-ben, Mexikóvárosban); Bruno Traven. Német nyelven alkotó regényíró. A modern világirodalom máig leghomályosabb alakja, ugyanis életével kapcsolatos adatokat és fényképet nem közölt. 1990-re ugyan tisztázódott, hogy eredetileg Fred Maruthnak hívták, de ennek a személynek kilétét illetően ugyanannyi a bizonytalanság.

B. Traven
B. Traven aka Red Marut arrest photo in London 1923.jpg
Élete
Született 1880. - ? vagy 1882. - ?
Świebodzin, Lengyelország
Elhunyt 1969. január ?.
Mexikóváros, Mexikó
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz B. Traven témájú médiaállományokat.

A Halálhajó német kiadója (Rowohlt Verlag) szerint Ret Marut lett volna az igazi neve; egy a Bajor Tanácsköztársaság után halálra ítélt, de elmenekült müncheni újságíró, aki 1917 és 1920 között az ő Der Ziegelbrenner nevű folyóiratában támadta korszakát.

A Berliner Tageszeitung kapta meg első könyve kéziratát (Die Baumwollpflücker) ceruzával barna csomagolópapírra írva.

Tartalomjegyzék

RejtélySzerkesztés

Életéről és eredeti nevéről szinte semmit sem lehet tudni, akárcsak a vezetékneve előtti „b” betűről.

Egyes források szerint Chicagóban[1] született 1892. május 3-án Traven Torsvan néven, és norvég származású, míg mások szerint 1895-ben. Eredeti neve is kétes. A Traven Torsvan nevet az ötvenes években használta, egy akkor szerzett útlevelében, de több álneve is volt Mexikóban, ahol élt.

1947-ben, amikor a Sierra Madre kincse című művét filmesítették, egy Hal Croves nevű tanácsadó is dolgozott a forgatáson, aki nem más volt, mint Traven. Kiadóinak sem fényképet, sem életrajzot nem küldött, mert ezt magánügynek tartotta és szerinte ennek nincs akkora jelentősége a regényeinél. Mikor az egyik újság hevesen ostromolta, hogy legalább egy képet küldjön magáról, ő csoportképet küldött, amin nem jelölte meg, hol áll, de vannak, akik szerint nincs is rajta.[2]

Bár úgy vélték, hogy már 1950-ben meghalt, valójában 1969. március 26-án hunyt el. Már életében keringtek olyan feltételezések, hogy ő valójában egy Ret Marut nevű anarchista.

Noha németül írt, egyik levelében világosan kifejtette, hogy ő nem német, és 1900-ban született. Gyakran azzal is büszkélkedett, hogy II. Vilmos német császár törvénytelen fia. A róla szóló legendák egyike szerint cigányok elhagyott fia lenne, vagy épp nem is férfi, hanem nő. Valakik az egyik mexikói kormányfőt sejtették Traven személye mögött, mert annak lánya az író titkárnője volt és Mexikóban tolmácsolta spanyolra műveit.

Olyan elméletek és legendák is vannak továbbá, melyek úgy feltételezik, hogy mégis német, egy kivándorolt család fia. Más elméletek szerint egy skandináv tengerész, vagy talán előkelő skót család gyermeke, aki szakított szüleivel és a kalandos életet választotta; de szívósan élt a Traven-Marut azonosság elképzelése, sőt felmerült a szlovén származás is. Visszahúzódó magatartásával csak fokozta az emberek kíváncsiságát.

Traven rendkívül sikeres bestsellereket írt, amelyek a világ legtöbb nyelvén, így magyarul is megjelentek. Elsősorban Mexikóban játszódnak ezek a regények, fő témájuk a kisemberek, s kisebbségek elleni könyörtelen rasszista bánásmód, a halál, babonaságok, s a magány. Regényei rendkívül tekintélyellenesek, radikális, s anarchista szemléletűek. Alaposan kivesézik a fizikai elnyomottságot és a kilátástalanságot, amit egyszerű emberek szenvednek el, kik minden nap verésnek és sértegetésnek vannak kitéve, olyan személyek részéről, akikben túlfűtött a faji és társadalmi felsőbbrendűség érzése, akik a nemzeti hovatartozás és a bőrszín szerint különböztetik meg ki igazi keresztény és ki nem. De ezeket az embereket sem lehet sokáig elnyomni, mert ahogy az Akasztottak lázadása c. regényben is, az indián munkások felkelnek spanyol elnyomóik ellen, s bár elbuknak, de inkább meg akarnak halni, mintsem ebben a földi pokolban tovább élni, ahol a kapitalista elvek szerint rendszeresen csontig kizsákmányolják a kisembereket. Ezen réteg kiszolgáltatottságát nagyon gyakran ábrázolja.

Az erősen kapitalista-ellenes Traven regényei egy romantikus anarchista lázadó világképét tükrözik, aki támadja az államot, az egyházat, a kapitalista társadalmi rendet, harcol a faji megkülönböztetés ellen.

»A szellemi értéket alkotó munkástól sohasem kell életrajzot követelni. …Az alkotó ember életrajza a legkevésbé sem fontos. Ha az embert nem lehet műveiből felismerni, akkor vagy az ember, vagy a mű értéktelen. Ezért az embernek a művein kívül ne legyen más biográfiája. Műveiben bocsátja bírálatra személyét és életét.« (Halálhajó – Az olvasóhoz)

A Halálhajó (1926) c. regényében egy iratait elvesztett tengerész az áldozat. Az Akasztottak lázadása, (1936) c. mű az indián munkások kiszolgáltatott sorsát ábrázolja.

Könyvei világsikert arattak egyszerű stílusukkal és remek cselekménybonyolító technikájuk következtében.

1990-ben felesége, Rosa Elena Lujan elmondta a The New York Timesnak, hogy Traven valóban Ret Marut, aki színész volt, de aztán az anarchista mozgalomhoz csatlakozott, majd az 1919. évi szpartakista felkelés leverése után menekült külföldre. Ennek az embernek azonban ugyanúgy nem tisztázott származása és eredeti személyisége, életútját mindössze 1907-ig lehet nyomon követni. Végül is Lujan sem adott választ arra, ki volt az a „B. Traven”.

FilmekSzerkesztés

 
A Sierra Madre kincse

1927-ben írt regényéből: „Der Schatz der Sierra Madre” (A Sierra Madre kincse) készült John Huston játékfilmje 1948-ban, a főszereplő: Humphrey Bogart volt.

Az 1959-ben készült fekete-fehér film: „Das Totenschiff” (A halálhajó) ma már kultuszfilmnek tekinthető; német-mexikói produkció.

MűveiSzerkesztés

  • A gyapotszedők (Die Baumwollpflücker), 1925.
  • A halálhajó (Das Totenschiff), 1926.
  • Aranyásók (Der Schatz der Sierra Madre), 1927.
  • A tavasz országa (Land des Frühlings), 1928.
  • Híd a dzsungelben (Die Brücke im Dschungel), 1929.
  • A fehér rózsa (Die weisse Rose), 1929.
  • Caoba-ciklus (Mahagoni - ciklus):
    • A taliga (Der Karren)
    • Embervásár Mexikóban (Regierung)
    • Rabszolgák útja (Der Marsch ins Reich der Caoba)
    • Az őserdő foglyai (Trozas)
    • Akasztottak lázadása (Die Rebellion der Gehenkten)
    • A dzsungelből jött generális (Ein General kommt aus dem Dschungel

MagyarulSzerkesztés

  • A halálhajó. Egy amerikai tengerész története; ford. Dormándi László; Pantheon, Bp., 192? (A regény mesterei)
  • A gyapotszedők; ford. Dormándi László; Pantheon, Bp., 1934 (Jó könyvek)
  • Aranyásók; ford. Salgó Ottó; Pantheon, Bp., 1934 (Jó könyvek)
  • A fehér rózsa; ford. Dormándi László; Pantheon, Bp., 1935 (Jó könyvek)
  • A taliga; ford. Szegő István; Pantheon, Bp., 1937
  • Átkozott arany; ford. Salgó Ottó; Szikra, Bp., 1948 (Forintos regény)
  • A halálhajó. Egy amerikai tengerész története; ford. Dormándi László; Magyar Könyvbarátok Kultúregyesülete, Bp., 1948
  • Akasztottak lázadása; ford. László Zsigmond; Anonymus, Bp., 1948
  • Rabszolgák útja; ford. Keszi Imre; Szikra, Bp., 1949
  • A taliga. Regény; ford. Szegő István, utószó Jahn Ferencné; Magyar Helikon, Bp., 1957
  • Embervásár Mexikóban; ford. Szegő István; Magyar Helikon, Bp., 1958
  • Híd a dzsungelben; ford. Terényi István; Kossuth, Bp., 1958
  • A Fehér Rózsa; ford. Szabó Ede, utószó Vajda Gábor; Szépirodalmi, Bp., 1960 (Olcsó könyvtár)
  • Az őserdő foglyai. Regény; ford. Vajda Gábor; Magyar Helikon, Bp., 1960
  • A dzsungelből jött generális; ford. Kardoss Tilda; Magyar Helikon, Bp., 1961
  • Akasztottak lázadása; ford. Jahn Anna; Magyar Helikon, Bp., 1961
  • A halálhajó. Egy amerikai tengerész története. Regény; ford. Dormándi László, utószó Czibor János; Európa, Bp., 1962 (Kincses könyvek. Szépirodalmi sorozat)
  • Makrancos hölgy Mexikóban. Válogatott elbeszélések; vál., ford., utószó Hajdú Miklós; Európa, Bp., 1978

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A német Wikipédia szerint: 1882. február 2., San Francisco v. 1892. május 3. Chicago
  2. „Új kiadója Zürichben él, akit nyugtalanított az a homály, ami Traven személyét körülvette, és írt néki levelet, amelyben kérte, hogy küldje el fényképét. A kért fénykép meg is érkezett. Hatalmas csoportfelvétel volt, amelyről vagy harminc marcona aranyásó tekintett a kiadóra. Alatta pedig ez a gépelt aláírás volt: Ezek közül az egyik én vagyok!” – Tiszay Andor

További információkSzerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak B. Traven témában.