Babik József

magyar római katolikus segédlelkész, tanítóképzői tanár, plébános, író, költő és irodalomtörténész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. február 13.

Babik József (Mezőtúr, 1862. március 8.Tarnaszentmiklós, 1928. január 28.) római katolikus segédlelkész, tanítóképzői tanár, plébános, író, költő és irodalomtörténész.

Babik József
Született1862. március 8.
Mezőtúr
Elhunyt1928. január 28. (65 évesen)
Tarnaszentmiklós
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásasegédlelkész,
pedagógus, plébános, író, költő, irodalomtörténész
SablonWikidataSegítség

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosának református kollégiumában végezte el. Egyházi iskoláit a szatmári jezsuitáknál, az egri érsekségen és Budapesten végezte a papneveldében, ahol teológiát tanult.

1884-ben szentelték pappá. 1886-ban az Egri Érseki Tanítóképzőben kapott állást mint magyar nyelv és irodalom tanár. Tizenöt évvel később, 1899-ben már az iskola igazgatói posztját töltötte be. Tanári munkája alatt Solymoson, Apátfalván, majd Alsó-Miskolcon lett segédlelkész. 1902-től Tiszabábolnán, 1920-tól Tarnaszentmiklóson volt plébános.

Irodalmi munkásságát főként katolikus szellemiségű lapoknál végzett munkáin keresztül lehet szemléltetni. Úgynevezett iránycikkeket, elbeszéléseket és recenziókat írt a következő lapok hasábjain: Magyar Állam, Magyar Korona, Összetartás (1883–1888), Religio (1887), Magyar Katholikus (1886), Egri Irodalmi Szemle, Katholikus Hetilap, Katholikus Társadalom, Mezőtúr és Vasárnapi Lapok. Ezenkívül a Jó Pásztor VII., VIII. és Borromaeus I. kötetébe írt egyházi beszédeket.

A fiatal Krúdy Gyula így írt róla az Előkelő Világ című lap hasábjain: „Páter Hilárius és Fráter Jukundián víg tréfáira melyikünk ne emlékeznék? Jókedvvel és tréfás hangulattal mártjuk meg a kalamust, amikor leírjuk Babik József nevét. Azok közül az írók közül való, akik csendesen, szerényen munkálkodnak, de sokkal több eredménnyel, mint azok, akik a reklám dobját verik. Komoly egyházi munkássága nagyon számottevő irodalmunkban, de nem kevésbé számottevő az a másfélezer adoma is, amit Babik József víg Hilárius páterével meg a pajkos Fráter Jukundiánnal, Gaudenciusszal, a tréfás novíciussal elmondat. Jeles költőt tisztelünk Babik Józsefben, amint e lapok olvasói azt tudják, az ő lantján fakadó dal mélységekbe, szelíd, lombkoszorús völgyekbe ringatja a lelket, ahol a patak vize lehajló bokrok tavaszi levelei alatt fut csendesen locsogva.”[1]

  • Katholikus vallásos költészetünk (1883)
  • Emléksorok (1887)
  • A hivő keresztény karácsonyfája (1887)
  • Százszorszépek (1888)
  • Nefelejts-szál (1888)
  • Vallás és szinpad (1888)
  • Keresztény anyák tüköre (1888)
  • A szenvedő Jézus győzelemjelvényei (1889)
  • Nazareti gyöngyvirág (1889)
  1. Krúdy Gyula: Publicisztikai írások. 2. kötet. Pozsony, Kalligram Kiadó, 2008. 179. ISBN 9788071499794