Bad Bevensen
Bad Bevensen, város Németországban, Alsó-Szászországban. A városka ismert fürdőhely, jódot és különbözőféle sókat tartalmazó termálvízzel.
| Bad Bevensen | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Alsó-Szászország | ||
| Járás |
| ||
| Polgármester | Martin Feller (Szövetség ’90/Zöldek) | ||
| Irányítószám | 29549 | ||
| Körzethívószám | 05821 | ||
| Rendszám | UE | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9943 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 207,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 36 m | ||
| Terület | 48,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 53° 04′ 45″, k. h. 10° 35′ 00″Koordináták: é. sz. 53° 04′ 45″, k. h. 10° 35′ 00″ | |||
 Bad Bevensen
Pozíció Alsó-Szászország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén | |||
| Bad Bevensen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Bevensen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Lüneburgtól délkeletre, az Ilmenau partján fekvő település.
Története szerkesztés
Az itteni várat még a 9.-10. században építették a szászok és vendek közötti csatározásokkor.
A Lüneburg-családok birtoka volt, kiknek örökösödési háborúja elvesztése után a vár és a település jelentősége erősen lecsökkent.
1847-ben Bevensen is kapcsolódott a Hannover-Hamburg vasútvonalhoz.
1929-ben városi jogot szerzett és még ugyanabban az évben elismert gyógyhely lett.
1976. május 12-én neve Bad Bevensen és elismert termálfürdőhely lett.
A fürdőváros fejlődését sok kórház és egészségügyi intézmény; Kardiovaszkuláris Központ kialakítása is jelzi.
Nevezetességek szerkesztés
- Medingen cisztercita kolostor (Kloszter) - a város határában, a településtől északnyugatra fekszik. Bejáratánál egy 1541-ben épült fejedelmi lakóház áll. A kolostor 18. századi épülettömbje közepén pedig egy templom található, mellette lakószárnyakkal. Benne ón- és kerámiagyüjtemény látható. Az épületegyüttes közelében álló serfőzde (Brauhaus) gótikus téglaépülete éles ellentétet képez.
A városban évente kerül megrendezésre az alnémet írók és költők munkaközösségének tanácskozása. A díjakat, ösztöndíjakat itt, a kolostor templomában osztják ki.
Itt születtek, itt éltek szerkesztés
- Helmut Dau (1926-2010) - ügyvéd
- Friedhelm Werremeier (született 1930) - író,
- Wilhelm Wallmann (született 1941) - politikus (CDU)
- Ilse Falk (született 1943) - politikus és országgyűlési képviselő (CDU)
- Dirk Fischer (született 1943), politikus (CDU)
- Jörg Sennheiser (született 1944) - vállalkozó
- Ulrich Sinn (* 1945) - Professor of Classical Archaeology
- Astrid M. Eckert - egyetemi tanár
- Joachim Eigenherr (* 1947), sportoló
- Volker Bescht (* 1951)
- Heinrich Lange (született 1955) - tengernagy, a Bundeswehr
- Christian Dexne (* 1971)
Az óváros szerkesztés
A gyógyfürdő szerkesztés
Források szerkesztés
- Panoráma (1980) Német Szövetségi Köztársaság ISBN 963 243 025 5
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)