Bad Hofgastein

község Ausztriában

Bad Hofgastein osztrák mezőváros Salzburg tartomány Sankt Johann im Pongau-i járásában. 2018 januárjában 6914 lakosa volt.

Bad Hofgastein
Bad Hofgastein címere
Bad Hofgastein címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartománySalzburg
JárásSankt Johann im Pongau
Irányítószám5630
Körzethívószám06432
Forgalmi rendszámJO
Népesség
Teljes népesség6914 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság859 m
Terület103,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 16″, k. h. 13° 06′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 16″, k. h. 13° 06′ 26″
Bad Hofgastein weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Hofgastein témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Bad Hofgastein a St. Johann im Pongau-i járásban
 
A Mária mennybevétele-plébániatemplom
 
A Weitmoserschlößl

Bad Hofgastein a Magas-Tauern hegységben fekszik, a Gasteiner Ache folyó mentén. Az önkormányzat 10 településrészt és falut egyesít: Anger (1380 lakos 2018-ban), Bad Hofgastein (2951), Breitenberg (253), Gadaunern (217), Harbach (271), Heißingfelding (716), Laderding (165), Vorderschneeberg (608), Weinetsberg (117) és Wieden (236).

A környező önkormányzatok: északra Dorfgastein, keletre Großarl, délkeletre Hüttschlag, délre Bad Gastein, nyugatra Rauris.

Története szerkesztés

A római korban Bad Hofgastein területén volt a térség arany- és ezüstbányászatának központja. Hofgastein a Gastein-völgy legszélesebb helyén található, így később is központi szerepet játszott, itt alakult meg az első egyházközség és a bíróság is. A középkorban Hofgastein fontos kereskedelmi csomópont volt az Itália-Ausztria közötti kereskedelemben. A már a rómaiak által kialakított, a Magas-Tauernen átvezető útvonalon délről bor, gyümölcsök és egyéb árucikkek érkeztek, amit a hegyekben aranyra és ezüstre cseréltek. Hofgastein már a 13. században megkapta a vásártartással járó mezővárosi jogokat.

Templomát 894-ben építették, a 15 században pedig kibővítették a mai is látható gótikus épületté. Az arany árának esése, természeti katasztrófák, az 1574-es pestis, valamint a harmincéves háború miatt a település jelentősége erősen visszaesett. Azután, hogy a politikailag is önálló salzburgi érsekséget 1807-ben Ausztriához csatolták, Hofgastein gyógyfürdőként vált ismertté. 1828-ban I. Ferenc császártól "örökös" elővásárlási jogot kapott a Bad Gasteni-i termálvíz ötödére. A túlzsúfolt gasteni fürdőkből a hofgasteini sörfőzőmester szekereken hozatta a gyógyvizet a saját fürdőjébe. 1830-ra megépítettek egy 7 km-es, fából készült csővezetéket a víz továbbítására. Az 1840-es években ezt cserépvezetékre cserélték. A Bad Hofgastein-i fürdőkbe ma is 1000 m³ termálvíz érkezik a csővezetéken keresztül. A helység gyógyfürdői minősítését 1828-ban kapta. 1936-ban nevét Bad Hofgasteinre változtatták.

Lakosság szerkesztés

A Bad Hofgastein-i önkormányzat területén 2017 januárjában 6914 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 83,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3,7% a régi (2004 előtti), 5,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,4% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 80,2%-a római katolikusnak, 3,6% evangélikusnak, 2,2% ortodoxnak, 4,3% mohamedánnak, 5,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 9 magyar élt a mezővárosban; a németek után (89,5%) a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a törökök (3,2%), szerbek (2,7%) és horvátok (2%) alkották.

A lakosság számának változása:

2016
6 883
2018
6 914

Látnivalók szerkesztés

  • a gótikus, háromhajós Mária mennybevétele-plébániatemplom 1498-1507 között épült. Hegyes sisakú tornya 1602-ben készült el.
  • az evangélikus templom
  • a Weitmoserschlössl kastélya

Híres Bad Hofgastein-iek szerkesztés

  • Franz Hofer (1902-1975) nemzetiszocialista politikus, Tirol-Vorarlberg Gauleitere (kormányzója)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bad Hofgastein című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.