Bakody József (orvos)

Bakody József, névváltozat: Bakodi (Mosony, 1791. február 21. – Pest, 1845. november 2.) magyar orvos, Bakody Tivadar orvos édesapja, Bakody Árpád nagyapja.

Bakody József
Született	1791. február 21. Mosony
Elhunyt	1845. november 2. (54 évesen) Pest
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Bakody Tivadar
Foglalkozása	orvos
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

1820-ban Pesten szerezte orvosi diplomáját. Életének nagy részét Győrött töltötte, legnagyobb orvosi sikereit is itt érte el az 1831-32-es kolerajárvány betegeinek gyógyításával (arzénkezeléssel 223 kolerás betegéből 215-öt gyógyított meg). Saját magát két ízben is kigyógyította a kolerából homeopátiás módszer alkalmazásával. Hahnemann útmutatásainak követésén túl a betegeket egyéniségükre szabott szerekkel is kezelte. Gyógyeredményeit folyóiratokban tette közzé, amikor a szakma képviselői megállapításait kétségbe vonták, hitelesítette adatait. Azonban továbbra is hamisítással vádolták, valamint börtönbe is került ezért, ám az általa meggyógyított betegek tanúvallomásai alapján bebizonyosodott, hogy a vádak alaptalanok. Nagy népszerűségre tett szert a polgárok körében, külhoni és belföldi homeopata kollégái egyaránt kértek tőle tanácsokat. 1836-ban Pesten telepedett le, melynek köszönhetően a homeopátiás szerveződések megindultak. Meghonosította Magyarországon a homeopátiás gyógymódot. 1845-ben egy, az eredeti töménységű anyaggal végzett, halálos kinin-ópium kísérlet vetett véget életének.

Munkái

• Dissertatio inaug. medica sistens salutare naturae et artis connubium. Budae, 1820.
• Homöopathische Heilung der Cholera zu Raab in Ungarn im J. 1831. Stein am Anger, 1832.
• Rechtfertigung des dr. Josef von Bakody in Raab. Leipzig, 1832.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Magyar életrajzi lexikon
• Moson Megyei Életrajzi Lexikon
• Rák Kálmán: A homeopátia kritikája Archiválva 2010. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben 10. bek. 2010-04-23.
• Névpont

További információk

• Biczó Zalán: Győri Orvoséletrajzi Lexikon. 1. k. A kezdetektől 1945-ig. Győr, 2006.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések 1772-1849. I. köt. Bp., Borda Antikvárium, 1998.; II. köt. 2002.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.