Wikipédia

Baky Péter

(1950) magyar festőművész
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Baky Péter (Budapest, 1950. november 29. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész.

Baky Péter
Született1950. november 29. (73 éves)
Budapest
Nemzetiségemagyar
IskoláiMagyar Képzőművészeti Főiskola

Élete szerkesztés

Sokáig Szekszárdon élt, jelenleg Balatonkenesén alkot. 2014-ben kitüntették a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, Tolna megye Prima Primissima díjasa, a Pro Urbe Szekszárd 2000 díj kitüntetettje.

1977-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán. 1980-86 között elsősorban alkalmazott grafikusként dolgozott. 1986-92 között a szekszárdi Illyés Gyula Tanárképző Főiskolán tanított, majd a szekszárdi Művészetek Háza igazgatója volt 1993-tól 2012-es nyugdíjba vonulásáig. Ezzel párhuzamosan a ferencvárosi Pincegaléria művészeti vezetője 1996-tól 2011-ig.

„A festést és a rajzolást nem lehet abbahagyni, akkor is festek, ha alszom” – Baky Péter.[1]

Közéleti tevékenysége szerkesztés

Tagja a Magyar Képzőművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének 1977 óta, a Magyar Grafikusművészek Szövetségének, a Magyar Festők Társaságának és a Magyar Vízfestők Társaságának. MAOE elnökségi tag, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Képzőművészet Kollégiuma szakmai szervezetek által delegált tagja. Számos művésztelepet vezetett.

Fontosabb köztéri alkotásai szerkesztés

1997-ben adták át a szekszárdi Kolping Iskola aulájába készített 15 képből álló Keresztút című pannóját.

Szekszárdi Polgármesteri Hivatalban láthatók Millenniumi Pannói [1] (Szekszárd története, 2 × 15 m²).

Liszt Ferencről grafikai sorozatot készített, két Liszt-portréja az Augusz-ház falán került elhelyezésre.[2] Archiválva 2009. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben

Részt vett a szekszárdi II. világháborús emlékmű tervezésében és kivitelezésében, tervei alapján készült a szekszárdi Borkút.

Kiállításai szerkesztés

1979 óta több mint 40 önálló kiállítása volt, a fontosabbak a következők:

Tárlatok szerkesztés

Számos kollektív országos és külföldi tárlaton vett részt:

  • 2017 - "Szénrajz" Tatabánya, "Mini Képek" Vigadó Bp., Limes Országos tárlat "Harmónia" Országos Tárlat Szentendre,
  • 2014 - "Labirintus" O.T. Szentendre, "Jel" Magyar Festők Társasága kollektív tárlat Bp.,
  • 2013 - "Négy elem" orsz. T. Bp.-Szentendre, "Casus Bibendi" Bp. Art IX-XI gal,
  • 2012 - "Valóság és Illúzió"  Orsz. t. Bp.,
  • 2011 - "Európa-Budapest-Balaton" Országos tárlat Balatonfűzfő
  • 2008 - " Jelenlét" Kaposvár,
  • 2007 - "In memoriam Assisi Szt. Ferenc" Tatabánya,  ,
  • 2005-től minden évben "Siklósi Szalon",
  • 2014-től "Ars Pannonica" Nemzetközi tárlat Szombarthely, Bécs, Budapest

Meghívásos tárlatok: Siklós, Párizs, Moszkva, Róma.

Kitüntetései szerkesztés

  • 2020. Munkácsy Mihály-díj[2]
  • 2016. VI. Ars Pannonica Nemzetközi Képzőművészeti Tárlat Nívó díj, és "Arc-kép" Szigetszentmiklós Város díj.
  • 2015. "Harmónia" MAOE. Országos összművészeti Tárlat, Szakmai díj.
  • 2014. Magyar Érdemrend Lovagkeresztje
  • 2009. Tolna Megyei Príma díj
  • 2008. Simsay Ildikó-díj
  • 2003. Tolna megye Művészetéért díj
  • 2002. Babits díj
  • 2001. Milleneumi Arany Emlékérem
  • 2000. Pro Urbe díj Szekszárd

Róla írták szerkesztés

Baky Péter képeit az érzékletesen megidézett rejtett dimenziók, az emlékek, az üzenetek, az élmények, a determináció és a történelmi valóságvonalak jellemzik. Képeinek témája az idő. Dinamikusan mozgó gondolatai a belső motivációk tárgyiasításával formálódnak képpé. Emberábrázolása szakrális és groteszk, ironikus és drámai – és mindig érzékeny. A színek és a formák sajátos komponálási rendje, a “kép a képben” szerkesztés jellemzi művészetét. A képmező egészében komponálja az egyes részeket egységes egésszé.

A szellem és a test örömét tárgyiasító telt és szép női idomok és a megemelt poharak ugyanazt a szimbolikát és életszeretetet közvetítik. A kiszolgáltatott vagy a kép témája szerint éppen imádott női testet elidegeníti. Képei örvénylő érzelmekről, szenvedélyről, emberi történésekről - és meg nem történésekről szólnak. A képi megjelenítés a gazdag kolorittal a karakteres figurákat örvénylő formákká, ironikus vagy éppen tiszta kisugárzásokká transzformálja. ..." - Angyal Mária[3]

...Tudatosan gondolkodó piktúra, mely minden kitárulkozása mellett és ellenére egy befelé forduló egyéniség meditatív megnyilatkozása. Egyetlen művét sem lehet felszínesen megnézni és továbblépni. Visszarántja tekintetünket ez a különös világ, és magyarázatot követel önmagunktól - magunknak. Nem adja könnyen magát, gondolkodásra késztet, szellemi működést indukál. A legmagasabb emberi tevékenységre ösztönöz.Eszközei szikárak és halkak. Ezt a szerénységet csak az engedheti meg magának, aki bravúros technikai tudással brillirozni képes, emellett eléggé bölcs ahhoz, hogy ne éljen vissza képességeivel, hanem gáláns gesztussal ajánlja fel: ime gyönyörködjetek és gondolkozzatok. - Fekete Tamás[4]

Ha kell, hát harcolok, erőmből futja még,

bár jobb lenne hitből emelni templomot,

míg rajzom kőjegyét kőtornyok védenék,

nem porlana, vagy épp lenne a szent homok… - Kis Pál István: Verbális átiratok Baky Péter tollrajzaihoz[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ „Akkor is festek, ha alszom” – Baky Péter kiállítása a Semmelweis Szalonban (magyar nyelven). semmelweis.hu. (Hozzáférés: 2019. június 6.)
  2. ↑ hírlap, Magyar: Kásler Miklós elismeréseket adományozott a nemzeti ünnep alkalmából (magyar nyelven). www.magyarhirlap.hu. [2020. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
  3. ↑ terasz.hu. www.terasz.hu. [2020. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 6.)
  4. ↑ Baky Péter festő- és grafikusművész. www.tolnaart.hu. (Hozzáférés: 2019. június 6.)
  5. ↑ Baky Péter-Kis Pál István. www.csatolna.hu. (Hozzáférés: 2019. június 6.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Baky_Péter&oldid=26820307”