Főmenü megnyitása

Balázs Ervin (Budapest, 1948. november 27.) Széchenyi-díjas magyar kertészmérnök, molekuláris biológus, növényvirológus, biotechnológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területei a növényvirológiai kórélettan, a növényi génsebészet, a genomika és az úgynevezett biosafety-szabályozás. 1990 és 2000 között a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont főigazgatója.

Balázs Ervin
Született 1948. november 27. (70 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása kertészmérnök,
biológus,
növényvirológus,
egyetemi tanár
Kitüntetései Széchenyi-díj

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

1967-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Kertészeti Egyetemen (2003-tól a Budapesti Corvinus Egyetem része). Itt szerzett kertészmérnöki diplomát 1972-ben. Ennek megszerzése után az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársa lett. 1977-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezt követően 1978-ig az amerikai Cornell Egyetem növénykórtani tanszékén volt posztdoktor. 1980-ban a strasbourgi CNRS vendégkutatója volt, majd 1984–1986-ban a bázeli Friedrich Miescher Intézet tudományos munkatársa volt. Hazatérése után az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet biotechnológiai osztályának vezetőjévé nevezték ki. 1989-ben a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont Növénybiotechnológiai Intézet igazgatójává, egy évvel később a kutatóközpont főigazgatójává nevezték ki. A központot tíz éven át, 2000-ig vezette. Ezt követően 2001 és 2004 között a központ Környezetbiotechnológiai Biztonsági Kutatóintézet igazgatója volt. 2005-ben az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet (Mártonvásár) alkalmazott genomikai osztály vezetőjévé nevezték ki. Közben kutatóprofesszori megbízást kapott. 2008-ban a kutatóintézet oktatási igazgatóhelyettese lett. Kutatóintézeti állásai mellett oktat is: a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanári címet adományozott számára. 1995-ben az ELTE-n habilitált, 1998-ban egyetemi magántanár lett.

1977-ben védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1988-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottságának, a Növényvédelmi Bizottságnak és az Általános Mikrobiológiai Bizottságnak, valamint a Veszprémi Akadémiai Bizottságnak (VEAB) lett tagja. 1995-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2001-ben pedig rendes tagjává. Közben a Környezet és Egészség Elnöki Bizottságba is bekerült. Akadémiai tisztségei mellett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértője volt 1998 és 2002 között, emellett 1995-től az OECD és az UNESCO szakértője, programvezetője. A Magyar UNESCO-bizottság alelnöke.

MunkásságaSzerkesztés

Fő kutatási területe a növényvirológiai kórélettan, a növényi génsebészet, a genomika és az úgynevezett biosafety-szabályozás.

Nevéhez fűződik számos növényi vírus (pl. az uborka és a karfiol mozaikvírusa, a burgonya Y és a szilvákat támadó himlővírus) elsődleges szerkezetének meghatározása, több esetében a világon elsőként. Az ezen a területen elért eredményeket használta fel, illetve vette alapul a direkt génátvitelre alkalmas növényi expressziós vektor elkészítésére. Kutatott a növényi RNS vírusok területén is, többek között azok bioszintézisével. Biotechnológiai kutatásaiban a vírusellenálló növényekkel foglalkozik, több ilyen fajt sikerült előállítania. A biosafety-szabályozásnál a biztonsági kérdéseken túl annak etikai problémájával is foglalkozik.

Több mint négyszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből kilenc könyvfejezet. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Főbb publikációiSzerkesztés

Angol nyelven
  • Increased Levels of Cytokinin And Indoleacetic-acid IN Peach Leaves Infected With Taphrina-deformans (1975)
  • Role of Cytokinins IN Systemic Acquired-resistance of Tobacco Hypersensitive TO Tobacco Mosaic-virus (1977)
  • Nucleotide-sequence of Dna From AN Altered-virulence Isolate D/h of The Cauliflower Mosaic-virus (1982)
  • Transcription of Cauliflower Mosaic-virus Dna - Detection of Promoter Sequences, And Characterization of Transcripts (1982)
  • Nucleotide-sequence And Genome Organization of Carnation Mottle Virus-rna (1985)
  • Cloning and sequencing of potato virus Y (Hungarian isolate) genomic RNA (1993)
  • Behavior of Cucumovirus Pseudorecombinant and Recombinant Strains in Solannaceous Hosts (1997)
  • Biological Resource Management – Connecting Science and Policy (2000)
  • Molecular farming (2001)
  • The DNA form of a retroviroid-like element is involved in recombination events with itself and with the plant genome (2004)
  • From Crop Domestication to Super-domestication (2007)
Magyar nyelven
  • Az ELISA technika alkalmazása a növényi vírusok kimutatása I–II. (összeállította, 1980–1982)
  • A növényvírusok új csoportja a viroidok. A növényi RNS vírusok bioszintézise (1981)
  • Növényi vírusgének és funkcióik (1996)
  • A cukkini sárga mozaikvírus elleni rezisztencia kialakítása a köpenyfehérje gén beépítésével (2002)
  • Növényi vírusok, vírusgének, betegségtünetek (2002)

ForrásokSzerkesztés