Balázs Sándor (író, 1883–1982)
Balázs Sándor (Nagygeresd, 1883. szeptember 17. – Budapest, 1982. április 25.) magyartanár, színműíró és ifjúsági író. Felesége Beczássy Judit írónő. Leánya H. Balázs Éva történész.
| Balázs Sándor | |
 | |
| Született | Balázs Sándor 1883. szeptember 17.[1] Nagygeresd |
| Elhunyt | 1982. április 25. (98 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Beczássy Judit |
| Gyermekei | H. Balázs Éva |
| Foglalkozása | tanár, író |
| Sírhelye | Farkasréti temető (31-2-26)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésAz első elbeszélése 1897-ben jelent meg a Képes Családi Lapokban. Egyetemi tanulmányait 1906-ban fejezte be a budapesti tudományegyetem latin-magyar szakán. Szentgotthárdon, Székelyudvarhelyen, majd a budapesti Werbőczy Gimnáziumban tanított, ő vizsgáztatta magyar nyelv és irodalomból a magántanulóként érettségiző József Attilát.
Költészete
szerkesztésKezdetben történelmi drámáival aratott nagy sikert, így három alkalommal is ő nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia száz arannyal járó pályadíját. Színműveit a Nemzeti Színház is játszotta. Első sikerét A feleségünk című színdarabbal aratta. Műveiben a kisvárosi élet finom megfigyelője volt. A második világháború után főként ifjúsági regényeket írt. Írásait A Hét (folyóirat, 1890–1924), a Nyugat (folyóirat) és az Új Idők adta ki.
Művei
szerkesztés- A feleségünk (színdarab, 1914)
- Mátyás után (három egyfelvonásos, 1914)
- Kisváros (elbeszélések, 1920)
- Álarcosok (színdarab, 1921)
- A függöny legördül (elbeszélések, 1921)
- Öreg tekintetes (színdarab, Nemzeti Színház: 1933; Gárdonyi Géza regénye alapján)
- Mindenki lépik egyet (vígjáték, Magyar Színház: 1935; Mikszáth Kálmán novellája nyomán]
- Bikfic tanár úr (színdarab, 1936)
- A Bakó-lányok (novella, 1949)
- Az öregbéres (színdarab, 1953)
- Darázsfészek (vígjáték, Szabó Pál (író)val, 1954)
- Élve vagy halva! (novella, 1957)
- Az idegen pénz (novela, 1958)
- Érettségi után (színdarab, 1958)
- Trézsi néni kosztosai (ifjúsági regény, 1960)
- Nőgyűlölő (színdarab, 1962)
- Tanári notesz és más történetek (novella, 1963)
- Reng a föld Itáliában. Spartacus élete és kora (életrajzi regény, 1964)
- Hannibál a kapuk előtt (életrajzi regény, 1967)
- A tünemény (tárcák, elbeszélések, 1968)
- Most nevess, Ibolyka! (humoreszkek, karcolatok, 1971)
- A győzhetetlen Caesar (regény, 1972)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00722.htm, Balázs Sándor, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 105. o. ISBN 963-05-6805-5
- Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és színmű / A színműirodalom c. alfejezet. (Arcanum Kiadó).
- Magyar életrajzi lexikon
- A magyar irodalom története
- Színházi Adattár