Balipap Ferenc

(1948–2013) magyar költő, szociológus, szociálpolitikus

Balipap Ferenc (Gyulaj, 1948. szeptember 23.Pécs, 2013. július 10.) költő, szociológus, szociálpolitikus, népművelő, közösségfejlesztő. Dombóváron élt.

Balipap Ferenc
Született1948. szeptember 23.
Gyulaj
Elhunyt2013. július 10. (64 évesen)
Pécs
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszociológus, szociálpolitikus, népművelő, közösségfejlesztő
IskoláiDombóvári Illyés Gyula Gimnázium (–1967)
KitüntetéseiBessenyei György-díj (1994)
A Wikimédia Commons tartalmaz Balipap Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Dombóváron a Gőgös Ignác Gimnáziumban érettségizett 1967-ben. Diplomát Szombathelyen a Tanítóképző Intézet, népművelő-könyvtáros szakon – 1974-ben; Debrecen a Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE), közművelődési előadó – 1977-ben és a Budapest Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézet, szociológus, szociálpolitikus – 1988-ban szerzett. 1984-ben egyetemi doktori értekezését Debrecenben a KLTE-n védte meg. Tamásiban dolgozott 19701974 között előadóként és népművelőként, majd 1992-ig előadóként. Művészeti főelőadóként és igazgatóhelyettesként Hajdúszoboszlón 1977-ig dolgozott. A Dombóvári Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója is volt – 1977-1991. Nevéhez fűződik a Nyitott Ház szakmai innováció létrejötte, a Társadalmi Filmforgalmazási Központ, az első közérdekű, közhasznú helyi Kalendárium és a Dombóvári Városi Televízió. A Művelődési Otthonban ez idő tájt alakult meg a Városvédő és Városszépítő Egyesület, Kertbarát Kör és a Kertvárosi Közművelődési Egyesület. Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetemen adjunktus, 1992-1993. A Magyar Művelődési Intézet Dél-Dunántúli Közösségszolgálatának volt a vezetője , 1992-1997. A Közösségszolgálat Alapítványnál dolgozott, 1997-2001. A Magyar Művelődési Intézet általános főigazgató-helyettese, 2001-2004. Nyugdíjasként az intézet munkatársa, 2005-2007.[1]

Publikációk/Könyvek

szerkesztés
  • Innovációs törekvések a hetvenes évek művelődési otthonaiban – Kiállítás-sorozat a hajdúszoboszlói kis-galériában
  • Dombóvári Kalendáriumok: 1984198519861987
  • Földet ér vándorlásunk
  • Kilincs a természet kincseihez – A Tamási-Dombóvár-Hőgyész térség turisztikai adottságai és fejlesztésének lehetőségei
  • Városok ifjúságsegítő munkája – 60 város önkormányzatának adatait tartalmazó önálló szociológiai felmérés eredményének ismertetése
  • Ahová hazaérünk – Verses ezredvégi napló szülőfalumnak
  • Beke ’60. Szakmai és baráti köszöntők, emlékek és emlékeztetések a 60 éves Beke Pálnak
  • A Koronától a Kht-ig – Adalékok az 50 éves Dombóvári Művelődési Ház történetéhez
  • Az illegitim andragógus-képzés megteremtője – In memoriam Durkó Mátyás (1926-2005)

Tanulmányok/újságcikkek

szerkesztés
  • Irodalom a képernyőn – Kultúra és Közösség, 1979. 1. sz. 103-107. l.
  • A kis-galériák sorsa – Alföld, 1981. 8. sz.
  • Az innovatív (nyitott) művelődési otthon funkciója és szervezete – Népművelés, 1987. 4. sz. 26-29. l.
  • A műveletlenség társadalomellenes tény – Magyar Nemzet, 1988. október 14. 4. l.
  • A magyarországi settlement története – Esély, 1989. 1-2. sz. és 1990. 1.sz.
  • „Nekünk az erdőből csak a madárfütty jutott…” – Helyi kultúra és helyi társadalom Gyulaj községben – A falu. 1993 ősz
  • A társadalom előbbre való a gazdaságnál – Magyar Nemzet, 1995. szeptember, 5. sz. 13. l.
  • Települések ifjúság(politika)i koncepciója. In.: Ifjúságsegítés – az új évezred küszöbén.
  • A pártállami közművelődés polgári társadalmi művelődéssé alakulásának szükségessége és nehézségei – Új Holnap
  • Egy nemzeti közösségi művelődési stratégia alapvonalai (és készítésének vázlata) – Szín
  • Se állandóság, se változás. Feljegyzések a rendszerváltáson kívül hagyott közművelődésről; avagy: a rendszerváltó közművelődés esete a rendszerváltással – Új Holnap
  • A társadalom- és közösségfejlesztés, mint szakmai tevékenység hozzákapcsolása a Nemzeti Fejlesztési Tervhez. In.: 40 éves a közművelődési szakemberképzés Szombathelyen
  • Európai nemzeti felemelkedés – polgári műveltségen alapuló társadalomfejlesztéssel. In.: Visegrádi disputa II.
  • A közművelődés rejtett világa. In.: Az illegitim andragógus-képzés megteremtője

Verseit publikálta,

  • napilapokban: Tolna Megyei Népújság, Hajdú Bihari Napló
  • hetilapokban: Képes Újság, Élet és Irodalom
  • folyóiratokban: Jelenkor, az Alföld, Új Írás
  • a Forrásban, a Mozgó Világban, a Zempléni Múzsában
  • irodalmi antológiákban – pl. Hétköznapok, Bp. 1980; Kikötő, Debrecen, 1981; Földet ér vándorlásunk, Bp., 1988

Kitüntetései

szerkesztés
  1. A Magyar Népművelők Egyesületének, majd a Közösségfejlesztők Egyesületének egyik alapítója
  • Arcok Dombóvárról – Takács Istvánné, 2000

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Közelítések – 11 beszélgetés népművelőkkel a művelődési otthoni tevékenység fejlesztéséről
  1. Egy nyitott ház – Élet és Irodalom, Ordas Iván
  2. A szociális irányultságból nem engedhetünk – Tolna Megyei Népújság, Takács Zsuzsa