Balogh Alajos

Balogh Alajos (Sümeg, 1831. július 23. – Pápa, 1885. október 20.) köz- és váltóügyvéd, színész, költő.

Balogh Alajos
Élete
Született	1831. július 23. Sümeg
Elhunyt	1885. október 20. (54 évesen) Pápa
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers

Élete

Apja Balogh János, színigazgató, anyja Mátyisovszky Erzsébet. Felsőbb iskoláit Pápán végezte, majd 1845. március havában színésszé lett Bács Károlynál. 1847-ben már Hetényi Józsefnél játszott Pápán. Részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, majd utána még 1855-ig szolgált. Azután Kétszery Józsefhez szerződött, utána ismét Hetényihez, majd Molnár Györgyhöz. 1859-től az igazgatással is próbálkozott, ezután Mátray István és Miklósy Gyula társaságában vezetett színházat. 1867-ben lemondott pályájáról és postakezelést vállalt Pécsett, de három év után ismét kedvet kapott a színigazgatáshoz. 1872-ben Kétszeryhez szerződött, majd 1873-ban ismét önálló igazgató lett. 1874 és 1885 között emiatti dunántúli városokba látogatott el. 1869-ben ügyvédi oklevelet nyert és Sopronban telepedett le. A közönség komikus, kedélyes és gáláns apaszerepekben láthatta.

Felesége Philippovits Borbála (Visz, 1838. nov. 29.–Beszterce, 1905. jan. 25.) színésznő volt, aki színpadra lépett 1855-ben. 1889. december 26-án Rozsnyón, a Vereshajú Sajgóné szerepében jubilált.

Fontosabb szerepei

• Dr. Kokas (Csiky Gergely: Mukányi);
• Biberách (Katona József: Bánk bán);
• Peták János (Csepreghy F.: A piros bugyelláris);
• Ferenc (Schiller: Haramiák).

Művei

• Sümeg vára. Rege a magyar előidőkből. Pest, 1858. (Ism. Győri Közlöny 72–75. sz.)
• Megtört szív hangjai. Veszprém, 1858.
• Zalai ibolyák. Dalkönyv. Pest, 1859.
• Balatonfüredi emlék. Kisfaludy Sándor szoborörökítési ünnepélyére. Veszprém, 1860.
• Költeményei megjelentek a Magyar Néplapban (1857), a Népújságban (1859-60), a Napkeletben (1860) és a Divatcsarnokban (1861)

Működései adatai

1855: Kétszery József; 1856: Győr; 1859: Kaposvár; 1860: Csorna; 1869: Miklósy György; 1871: Kőszegi Endre; 1872: Kétszery József.

Igazgatóként: 1873: Kecskemét; 1874: Selmecbánya; 1875: Kalocsa; 1876: Dombóvár; 1877: Kőszeg; 1878: Csáktornya; 1879: Sümeg; 1880: Pápa; 1881: Szombathely; 1882: Marcali; 1883: Szigetvár; 1884: Baja; 1885: Pápa.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
• Gyászjelentése
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
• Utcák, terek, névadók. Szerk. Egerszegi Ferenc. Sümeg, Városvédő- és szépítő Egyesület, 1992.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
• Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008.
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.