Főmenü megnyitása

Balogh István (építész)

magyar építész, festő

Balogh István (Szeged, 1927. december 3.Budapest, 2015. április 2.[1]) Ybl-díjas okleveles építészmérnök, festőművész.

Balogh István
Született 1927. december 3.
Szeged
Elhunyt 2015. április 2. (87 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1946–1950, építészet)
Kitüntetései Ybl Miklós-díj (1962)

ÉletpályájaSzerkesztés

A szegedi fiatalember a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója volt 1946–1950 között. Diplomája megszerzése után tanársegédként tevékenykedett a Budapesti Műszaki Egyetem Rajzi Tanszékén 1950–1953 években, később (1976-tól) a tanszéket vezeti és tanít is. A Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskoláját 1955-ben végezte el. Az egyetemi évek után a KÖZTI munkatársa, majd 1955-től a LAKÓTERV Vállalat tervező építésze lett.
Magyarországon megszerzett munka tapasztalatát külföldön gyarapítja, 1961-1962-ben a London County Council-nál jár tanulmányúton. Az 1960-as években tervezett épületein felismerhető a modernista angol építészet ráhatása. 1971-1972-ben Tanzániában, Dar es-Salaamban a Ministry of Communication and Labour szakértőjeként nagy beruházásokat tervezett és vezetett. Itt készíti el a Függetlenségi Emlékművet.

Megvalósult épületeiSzerkesztés

Festőművészi pályájaSzerkesztés

Az első önálló képkiállítását 1958-ban a Magyar Építőművészek Szövetsége Székházában, a mai Kós Károly-teremben rendezte meg. Ennek nagy visszhangja volt, mert Balogh István nem tartozott egyik vagy másik mester által képviselt irányzathoz sem, így a kiállított anyagot szokatlanul frissnek és egyéninek tartották. Kelet-afrikai tartózkodása idején tagja lett a [Tanzania Art Society]-nak.

Az 1970-es évektől kezdve több kiállítása is volt. A teljesség igénye nélkül említendő a szentendrei Thurzo Építész Galéria, a budapesti Kék Galéria, az Operaház Vörös Szalonja, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal[2] kiállítóterme, illetve a Műegyetem aulája, ahol főleg építészeti formák szerepeltek. Külföldön a karlsruhei Landesmuseumban,[3] a grazi műszaki egyetemen és a római Sapienza Egyetemen voltak láthatók a képei.

Ars poétikájaSzerkesztés

"A magánmitológia alkotásának kényszere, folyamatos újrateremtése, átélésének extatikus festészeti rituáléja művészetem fő mozgatórugója. A homogén festői közegben a valóság pszichikai-emocionális komplexitásként jelentkezik a szín, a faktúra, a méret, a mozgás, az akció szuverén festői automatizmusával. Végeredménye a totális élményt sugárzó, egyetemes igényű kijelentésekre képes, autentikus stílus indirekt módon történő építésének lehetősége."

JegyzetekSzerkesztés

  1. DLA, Váli István Frigyes: Dr. Balogh István. www.rajzi.bme.hu. [2016. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 28.)
  2. Archivált másolat. [2017. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
  3. Archivált másolat. [2012. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 12.)

ForrásokSzerkesztés