Baredine (Buje)
Baredine falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik.
| Baredine | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Buje |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Edi Andreašić |
| Irányítószám | 52460 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 62 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 166 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 34″, k. h. 13° 39′ 43″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 34″, k. h. 13° 39′ 43″ | |
| Baredine weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 16 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délre, a Bujština területén levő termékeny dombvidéken fekszik. Brtoniglából kerékpárút vezet ide.
Története szerkesztés
Területe már a történelem előtti idők óta lakott. Ezt bizonyítják az itt talált ókori várhelyek és feliratos kőtöredékek. A települést 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1880-ban 123, 1910-ben 193 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet. 2011-ben 63 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként szőlő, olajbogyó, búza és kukorica termesztéssel, valamint állattartással foglalkoznak.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 123 | 169 | 193 | 193 | 0 | 0 | 260 | 165 | 131 | 66 | 53 | 52 | 68 | 63 |
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
