Barkóczy Borbála

(1699-1772) magyar költőnő

Gróf szalai Barkóczy Borbála (Bariska),[2] gróf Cziráky Józsefné (1699.[3]Sopron, 1772. október 14.) magyar költőnő.

Barkóczy Borbála
Idősebb Dorfmeister István: Barkóczy Borbála portréja
Idősebb Dorfmeister István: Barkóczy Borbála portréja
Született 1699
nem ismert
Elhunyt 1772. október 14. (72-73 évesen)[1]
Sopron
Állampolgársága magyar
Gyermekei Maria, Gräfin Cziráky de Czirák et Dénesfalva
SzüleiJúlia, Gräfin Zichy de Zich et Vasonykeö
Barkóczy Ferenc
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

Atyja gróf Barkóczy Ferenc, II. Rákóczi Ferenc főtisztje volt, édesanyja: gróf Zichy Júlia (†1746 ), bátyja gróf Barkóczy Ferenc esztergomi érsekprímás. 1720-ban lett Cziráky József (II.) felesége, és 1742-ben megözvegyült.[4]

1772. október 14-én Sopronban halt meg, életének 72. évében.

Ismert műveSzerkesztés

  • Egy árva gerliczének sóhajtozó zokogási című akrosztichonnal fennmaradt verse 1743-ban jelent meg a szerző és a nyomtatási hely megnevezése nélkül. A költőnő nevét a versfejekből Szinnyei József olvasta ki, és rövid ismertetéssel a Vasárnapi Ujság 1875. évi 4. számában közölte.

Az özvegységet panaszló költeményen a 18. századi népszerű líra hatása érződött.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. augusztus 13., PIM44158
  2. Völcseji Toth István költő művei
  3. OSZK: Más helyen 1700-ban (magyar nyelven). [2014. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 30.)
  4. Férje részvételéről az örökösödési háborúban és haláláról Völcseji Toth István írt eposzt. Ebben a műben hűen ábrázolta a gyászában jajgató özvegyet, a neve említése nélkül.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés