Szinnyei József (nyelvész)

magyar nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja (1857–1943)

Ifjabb Szinnyei József (született Ferber József Károly Vince;[5] Pozsony, 1857. május 26.Budapest, 1943. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és osztálytitkára. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja.

Szinnyei József
Szinnyei József rektor.jpg
Született Ferber József Károly Vince
1857. május 26.[1]
Pozsony[2]
Elhunyt 1943. április 14. (85 évesen)[1]
Budapest[3]
Állampolgársága magyar[4]
Nemzetisége magyar
Házastársa Rosendahl Hilma
Gyermekei Szinnyei József
SzüleiSzinnyei József
Foglalkozása
Iskolái Budapesti Tudományegyetem (1875–1878)
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Szinnyei József témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Id. Szinnyei József, a neves bibliográfus és gancsházi Gancs Klementina elsőszülött gyermeke. Az érettségi után, 1875–1878 között a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt, három éven át finnugor nyelvészeti, magyar és német irodalmi tanulmányokkal foglalkozott. Egyetemi évei alatt, 1877-ben egy művelődéstörténeti dolgozatával elnyerte az MTA egyik pályadíját. Budenz József tanítványaként ekkor már főként a nyelvészet érdekelte. A diploma megszerzése után, 1879-ben nyelvészeti tanulmányok folytatására állami ösztöndíjjal egy évre Finnországba utazott. Hamar elsajátította a finn nyelvet és anyagot gyűjtött megírandó finn–magyar szótárához. Másodmagával (Antti Jalava finn nyelvtanárral) finn nyelven magyar nyelvtant írt, ez a Finn Irodalmi Társaság kiadásában jelent meg. Hazatérése előtt házasságra lépett Rosendahl Hilmával, a helsinki finn színház tagjával.

1881-ben könyvtári tisztviselő lett a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1883-ban a Budapesti Tudományegyetemen a finn nyelv és irodalom magántanára lett, a következő évben az MTA megválasztotta levelező tagjává. 1886-tól a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom nyilvános rendkívüli, 1888-tól nyilvános rendes tanára volt, ahol finnugor összehasonlító nyelvészeti előadásokat is tartott. 1891-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztálya megválasztotta titkárának, s mint ilyen két évig szerkesztette a szakosztály folyóiratát, az Erdélyi Múzeumot. 1893-ban kinevezték a Budapesti Tudományegyetemre az ural-altaji összehasonlító nyelvészet rendes tanárává. 1896-ban az MTA rendes tagjává, tíz évvel később, Gyulai Pál leköszönése után az I. (nyelv- és széptudományi) osztály titkárává választotta. 19231924 között az egyetem rektora, 1928-tól haláláig az MTA Könyvtárának főkönyvtárnoka volt.

MűveiSzerkesztés

  • Irodalmunk története 1711-1772-ig. Budapest, 1876. (Ism. Századok, Budapesti Szemle, Tájékozó, Pester Lloyd 258. sz., Hon 115. sz., Pesti Napló 115. sz.)
  • A tudomány, irodalom és művészet állapota Magyarországon Mátyás trónraléptétől a mohácsi vészig. (A M. Tud. Akadémia Gorove-jutalmával jutalmazott pályamű 1877. Kéziratban az Akadémia levéltárában).
  • A magyar irodalomtörténet-írás ismertetése. Uo. 1877. (Különnyomat a Figyelőből. 2. kiad. Uo. 1878. Ism. Budapesti Szemle, Kelet Népe 95. sz., Ellenőr 83. sz., Pesti Napló 83. sz., Hon 85. sz.)
  • Magyarország természettudományi és mathematikai könyvészete, 1472-1875 | Bibliotheca Hungarica Historiae Naturalis Et Matheseos, Budapest, 1878.
  • Unkarin kielen oppikirja. (Írta Jalava Antallal együtt). Helsingfors, 1880.
  • Az ezer tó országa. Budapest, 1882. (Ism. Fővárosi Lapok 50. sz., Pester Lloyd 60. sz., Pesti Napló 76. sz., Prot. Egyh. és Isk. Lap 221. l., Uusi Suometar 83. és 85. sz.)
  • A magyar nyelv rokonai. Budapest, 1883. (Ism. Egyetértés jan. 14. Nemzet jan. 28.)
  • Kuuluuko unkarin kieli suomalais-ugrilaiseen kieliheimoon? Helsingfors, 1883. (Különnyomat az Uusi Suometarból).
  • A magyar nyelv eredete. Észrevételek Vámbéry Á. «A magyarok eredete» cz. művének nyelvészeti részére. Budapest, 1883. (Különnyomat az E. Philologiai Közlönyből).
  • Suomen kielen heimolaiset. Helsingfors, 1883. (Ism. Valvoja).
  • Finn-magyar szótár. Budapest, 1884. (A M. Tud. Akadémia 1886-ban a Marczibányi-mellékjutalommal tüntette ki. Ism. E. Philologiai Közlöny, Uusi Suometar 41. sz.).
  • Iskolai magyar nyelvtan mondattani alapon. I. és II. r. Uo. 1884. (I. r. 2-14. kiad. 1884, 1886, 1888, 1889, 1894, 1897, 1898, 1899, 1900, 1901, 1902, 1904, 1906. II. r. 2. 10. kiad. 1886, 1889, 1894, 1899, 1900, 1902, 1904, 1905, 1908. Ism. 1884: Magyar Tanügy, Prot. Egyh. és Isk. Lap, Orsz. Középisk. Tanáregyl. Közlöny, Felső Nép- és Polg. Isk. Közlöny, Nemzeti Nőnevelés, Budapesti Hirlap febr. 27.)
  • Rendszeres magyar nyelvtan. Uo. 1885. (2-11. kiad. 1888, 1889, 1892, 1897, 1898, 1899, 1901, 1903, 1905, 1907. Ism. 1885: Egyet. Philol. Közlöny, Budapesti Hirlap; 1898: Magyar Paedagogia).
  • Révai Miklós és Verseghy Ferencz életrajza. Pozsony, 1885
  • Horváth Mihály és Szalay László életrajza. Pozsony, 1885
  • Magyar olvasókönyv. I-III. r. Budapest, 1887. (Ism. Orsz. Középisk. Tanáregyl. Közlöny. I. r. 2-11. kiad. 1889, 1891, 1893, 1894, 1897, 1898, 1899, 1900, 1901, 1902, 1905, 1906; II. r. 2-8. kiad. 1890, 1894, 1898, 1899, 1901, 1902, 1905, 1908; III. r. 2-7. kiad. 1891, 1897, 1900. 1901, 1902, 1905).
  • A magyar nyelv rendszere. Uo. 1887. (Ism. Orsz. Középisk. Tanáregyl. Közlöny, E. Philologiai Közlöny).
  • A magyar nyelv. (Az előbbinek teljesen átdolgozott második kiadása). Uo. 1897. (Ism. Magyar Nyelvőr. 3-7. kiad. 1899, 1902, 1904, 1906, 1909. 3. kiad. ism. Egyet. Philol. Közlöny 1903.)
  • A nyelvtudományról és néhány más tudományhoz való viszonyáról. (Dékáni beszéd.) Kolozsvár, 1891. (Különnyomat az egyetemi Beszédek gyűjteményéből).
  • Magyar tájszótár. Budapest, I. 1893-1896; II. 1807-1901. (A M. Tud. Akadémia 1900-ban a nagyjutalommal tüntette ki. Ism. Budapesti Hirlap 1893. 212. sz., Nyelvtud. Közlemények XXIII., Orsz. Középisk. Tanáregyes. Közlöny 1894, M. Nyelvőr XXVI. 1897., Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen IV.)
  • Budenz József: Finn nyelvtan. 3. kiad. (Átdolg.) Uo. 1894. (=Finnugor Kézikönyvek. I. Ism. Nyelvtud. Közlem. XXIV., Egyet. Philol. Közlöny XIX. 1895. 4-6. kiad. 1896, 1900, 1905.).
  • Finn olvasókönyv mondattani példatárral. Uo. 1895. (=Finnugor Kézikönyvek. II. 2-4. kiad. 1896, 1902, 1908).
  • Hogy hangzott a magyar nyelv az Árpádok korában? Uo. 1895. (Különnyomat a Magyar Nyelvőrből. Ism. Archiv für slavische Philologie XVIII.)
  • Magyar Nyelvhasonlítás. (I. Bevezetés a finnugor összehasonlító nyelvészetbe. II. Vázlatos összehasonlító magyar nyelvtan. III. Összehasonlító szójegyzék.) Uo. 1896. (=Finnugor Kézikönyvek. III.) 2. kiad. 1903; 3. kiad. 1905. (Ism. M. Nyelvőr XXVI. 1897; Egyet. Philol. Közlöny XXVII. 1903; XXX. 1906.)
  • Finn-magyar szójegyzék. Uo. 1905. (=Finnugor Kézikönyvek. IV.)
  • Finnisch-ugrische Sprachwissenschaft. (Sajtókészen a lipcsei Göschen-féle Sammlung számára).
  • A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége Budapest, 1910
  • Finnisch-ugrische Sprachwissenschaft Leipzig, 1910
  • Die Herkunft der Ungarn, ihre Sprache und Urkultur Berlin, 1923
  • A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar nyelvtudomány Budapest, 1925
  • A magyar nyelv Budapest, 1929 (Második kiadás: 1935)
  • Jó magyarság Budapest, 1935

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  3. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  4. LIBRIS, 2013. január 15. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  5. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 13566/1868. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1868. év 2. oldal 14. sor

ForrásokSzerkesztés