Antti Jalava

finn író, műfordító

Anton (Antti) Fredrik Jalava (Almberg) (Finnország, Masku, 1846. július 18.Helsinki, 1909. július 3.) finn tanár, író, irodalomtörténész, nyelvész, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1902).

Antti Jalava
Antti Jalava.jpg
Született Antti Almberg
1846. július 18.
Masku
Elhunyt 1909. július 3. (62 évesen)[1][2]
Helsinki
Állampolgársága Finn Nagyhercegség[3]
Nemzetisége finn
Házastársa Alma Jalava (1875 – nem ismert)[4]
Gyermekei Ilona Jalava
Foglalkozása író
irodalomtörténész
nyelvész
A Wikimédia Commons tartalmaz Antti Jalava témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A magyar irodalom finnországi ismertetője, a finn-magyar kapcsolatok egyik megalapozója.

ÉletútjaSzerkesztés

Erik Anton Almberg és Erika Landell fia a Turkuhoz közeli Masku településen született. Később felvett írói neve: Jalava. A turkui középiskola után (1863) az egyetemen filozófiát végzett, (finn nyelvből August Ahlqvist tanítványa volt), magiszteri fokozatot ért el (1869). 1869–1870-ben az Uusi Suometar című finn hírlap főszerkesztője és később is évtizedeken át a lap munkatársa volt. Újságíróként Matti néven vált ismertté; az aktualitásokról szóló „helsinki levelei” mellett a lapban számos magyar vonatkozású cikke, útilevele jelent meg. Helsinki különböző középiskoláiban a finn nyelv tanáraként dolgozott.

1874-1875-ben ösztöndíjjal tanulmányutat tett Ausztriában, Csehországban és hazánkban. 1881-ben, 1886-ban, 1896-ban, 1899-ben és 1903-ban is járt Magyarországon. 1881-től 1909-ben bekövetkezett haláláig a magyar nyelv lektora volt a Helsinki Egyetemen.[5]

A szenátus forditójaként és nyomdájának vezetőjeként, az országgyűlés paraszti rendjének tolmácsaként is dolgozott. Vezetői szerepet vállalt a Finn Irodalmi Társaság nyelvtudományi bizottságának irányításában, a Finn Színház munkájában és egyéb szervezetekben is.

A Magyar Történelmi Társulat 1877-ben megválasztotta tiszteleti tagjának, 1880-ban pedig a Kisfaludy Társaság és 1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának.

MunkáiSzerkesztés

  • Unkarin maa ja kansa (Magyarország és népe, Helsingfors, 1876)
  • Unkarin kielen oppikirja (Magyar nyelvtan, Helsingfors, 1880, Szinnyei Józseffel együtt)
  • Unkarin Albumi (Magyar album, Helsingfors, 1881)
  • Unkari (Magyarország, Helsingfors, 1882-1883)
  • Egy epizód a Kalevalából (magyarul, a Kisfaludy Társaság 21. évkönyvében)
  • Tapani Széchenyi; Kansanvalistus-Seuran Kustantama, Helsinki, 1901 (Elämäkertoja)
  • Frans Deák; Kansanvalistus-Seuran Kustannuksella, Helsinki, 1902 (Elämäkertoja)
  • Unkari Uudistanut Matti Kivekäs Stenbäck; Kansanvalistusseura, Helsinki 1910

Finn nyelvre fordította Jókai Mór több munkáját, köztük Az új földesúr című regényét, A kedves atyafiakat és a Szerelem bolondjait, a finn színház számára pedig Tóth Ede A falu rossza és a Nők az alkotmányban című népszínművét. Megírta külön monográfiákban Széchenyi István (1901) és Deák Ferenc (1902) életét, továbbá történeti méltatást írt Görgei honvédtábornokról..

JegyzetekSzerkesztés

  1. finn Wikipédia
  2. student register of the University of Helsinki 1853–1899 (finn és svéd nyelven). Helsinki Egyetem
  3. LIBRIS, 2012. október 24. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  4. inferred from timeline of events
  5. Sirkka Saarinen (Turku): A magyar nyelv (és kultúra) oktatása a finn egyetemeken (In: A magyar nyelv idegenben. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, 2001. Hozzáférés: 2018-10-31)

ForrásokSzerkesztés