Barna óriásacsa

rovarfaj

A barna óriásacsa (Anax parthenope) a karcsú acsák családjába tartozó, eurázsiai elterjedésű szitakötőfaj.

Barna óriásacsa
Hím barna óriásacsa
Hím barna óriásacsa
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Szitakötők (Odonata)
Öregcsalád: Karcsú acsafélék (Aeshnoidea)
Család: Karcsú acsák (Aeshnidae)
Nem: Anax
Faj: A. parthenope
Tudományos név
Anax parthenope
Sélys, 1839
Szinonimák
  • Aeschna parthenope Selys, 1839
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barna óriásacsa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna óriásacsa témájú médiaállományokat és Barna óriásacsa témájú kategóriát.

Magyarországon nem védett.

Előfordulása szerkesztés

 
Párosodó barna óriásacsák Japánban

Széles elterjedésű faj, megtalálható Európában, Észak-Afrikában, az Arab-félszigeten, Dél-Szibériában, Indiában, Kínában és Japánban is. Korábban inkább Dél- és Közép-Európára volt jellemző, de az utóbbi években észak felé terjed, elérte Észak-Lengyelországot, Lettországot, Írországot, Szibériában pedig Omszkban is megtalálták. Magyarországon a síkvidékeken országszerte lehet találkozni vele.

Megjelenése szerkesztés

 
A hím közelről

Nagy méretű szitakötő, testhossza 71 mm, szárnyfesztávolsága 90–110 mm is lehet. Tora felülről barnás, oldalt zöld; egyszínű, fekete mintázat nélkül. Szemei zöldek. A szárny első erei feketék. Szárnyjegye világosbarna. A hím potroha zöldesbarna, felső részén végighúzódó széles fekete csíkkal. A második szelvényen feltűnő, élénkkék, nyeregszerű folt látható, amely végénél a potroh erősen befűződik.

A nőstény potroha barna, fekete széles hosszanti és keskeny keresztcsíkokkal.

Hasonlít hozzá az óriás szitakötő (Anax imperator), de annak tora zöld és a kék szín egész potrohán előfordul; valamint a nyerges szitakötő (Anax ephippiger), melynek szeme barna, szárnyerei világosak és a barna óriásacsa összességében sötét színkomplexumával szemben inkább fakó benyomást nyújt.

Életmódja szerkesztés

Lárvája sekély, gyorsan felmelegedő állóvizekben, tavacskákban fejlődik. Elviseli a félig sós brakkvizeket is. Lehetséges, hogy a lárva Magyarországon át tud telelni, de az állomány legalább egy része a tavasszal délről felvándorló szitakötőkből áll, amelyekből a nyár végére felnő egy újabb generáció. Májustól szeptemberig repül. Az imágók igen nagy távolságokra is eltávolodnak a víztől, de párosodni visszatérnek. A párzás tandem formációban történik, ami megmarad addig, míg a nőstény lerakja a petéket az élő vagy elpusztult vízinövények védelmébe.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó cikkek szerkesztés