Barna Jónás
Barna Jónás, születési és 1883-ig használt nevén Braun Jónás[2] (Kecskemét, 1851 – Tata, 1909. július 2.)[3][4] polgári iskolai tanár, ifjúsági író, tankönyvszerző.
| Barna Jónás | |
| Született | Braun Jónás[1] 1851[1] Kecskemét[1] |
| Elhunyt | 1909. július 1. (57-58 évesen)[1] Tata[1] |
| Álneve | Vazul |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Braun József (1827–1903)[5] és Leitner Julianna fiaként született. Az 1869/70-es tanévben az Országos Izraelita Tanítóképző Intézetben tanítói képesítést szerzett.[6] 1873-ban polgár-iskolai tanképesítő vizsgát tett, később pedig a Budapesti Tudományegyetemen folytatta szaktanulmányait. Az 1876-ban izraelita tanító-gyűlésen tartott beszédének benyomása alatt adták ki még abban az évben a zsidó tanítók véglegesítésére vonatkozó miniszteri rendeletet, amely a századfordulón még érvényben volt. Ilyen irányú irodalmi működése sok kellemetlenséget szerzett neki, igazgató-tanítói állásától és a zsidó iskolától megvált, hogy Budapest községi elemi iskoláiban taníthasson. 1877–1878-ban elemi tanítói, 1889-től polgár-iskolai tanári minőségben szolgálta a fővárost.
Felesége Lerner Amália volt, akit 1874. október 6-án Gyöngyösön vett nőül.[7]
Művei szerkesztés
Folyóiratcikkek szerkesztés
A Népnevelők Lapjában számos tanügyi dolgozata jelent meg és ezen irányban irt a Néptanítók Lapjába is. Munkatársa volt a Izraelita Tanügyi Értesítőnek is. Pályanyertes értekezései: A földrajz módszere, A váltakozó rendszerről, A testi fenyítésről.
Könyvek szerkesztés
- Magyar olvasókönyv Budapest elemi népiskoláinak II–VI. osztálya számára. Budapest, 1880. (Hajnal Á.-val, Sretvizer Lajossal és Szőke Istvánnal együtt. 10. kiadás: 1890)
- Német nyelvgyakorló, népiskolák felsőbb osztályai számára. Budapest, 1880. (5. kiadás: 1890)
- Magyar olvasókönyv a népiskolák II–IV. osztálya számára. I–III. kötet. Budapest, 1881. (Hajnal Á.-val, Sretvizer Lajossal és Szőke Istvánnal együtt)
- Magyarország története, alkotmányunk vázlatával, az elemi iskolák V. osztálya számára. Budapest, 1881. (6. kiadás: 1890)
- Földrajz a népiskolák használatára. I–III. kötet. Budapest, 1881.
- Ungarisches Sprachbuch I–II. kötet. Budapest, 1884–1885.
- Igriczke és Vágó Jancsi története. 1 képpel. Rajzolta Széchy Gyula. Budapest, é. n. [1885/1890 k.] (Jó Könyvek-sorozat)
- Magyar olvasókönyv, polgári fiúiskolák számára. I–II. kötet. Budapest, 1890. (Lád Károllyal)
- Rendszeres német nyelvtan és olvasókönyv a középkereskedelmi iskolák I. osztálya számára. I. rész. Budapest, 1891.
- Német nyelv- és olvasókönyv. A középiskolák alsó osztályai és a polgári fiu- és leányiskolák I. osztálya számára. Budapest, 1894.
- Német nyelv- és olvasókönyv. A középiskolák alsó osztályai és a polgári fiu- és leányiskolák II. osztálya számára. Budapest, 1895.
- A magyar-zsidó felekezet elemei és polgári iskoláinak monografiája. I–II. kötet. Budapest, 1896. (Csukássi Fülöppel)
- A szabadságharcz hősregéi. Több képpel. Budapest, 1898.
- A hazáért és szabadságért. Képek a kuruc-labanc világból. Szeged, 1904.
- Szeretve tisztelt kartársaim! Budapest, é. n. [1900/1910 k.]
- Rákóczi árvái. Budapest, é. n. [1910 k.]
- Vezérkönyv a magyar nyelvkönyvhöz. Budapest, 1906.
- Magyar olvasókönyv az izraelita elemi népiskolák 2. osztálya számára. Budapest, é. n. [1913?] (Az Országos Izraelita Tanító-Egyesület kiadványai 27.)
- Magyar olvasókönyv az izraelita elemi népiskolák 4. osztálya számára. Budapest, é. n. [1913?] (Az Országos Izraelita Tanító-Egyesület kiadványai 31.)
- Kályhafűtőből bíboros. Történetek a német és török pusztítások idejéből. Budapest, é. n. [1915]
- Rabláncon. A szabadságharc hősregéi. Budapest, é. n. [1918]
Átnézésével jelent meg Friedl József Bibliai történetek izraelita népiskolák számára című műve (Miskolc, 1899).
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 69448/1883. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1883. év 2. oldal 26. sor
- ↑ https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/235315
- ↑ Kecskeméti Ujság, 1909. július 3. (2. évfolyam, 38. szám)
- ↑ Braun József halotti bejegyzése az újpesti polgári halotti akv. 673/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. július 9.)
- ↑ Iskolai értesítők - Országos Izr. Tanítóképző-intézet, Budapest
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a gyöngyösi polgári házassági akv. 17/1874. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. [1]
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség [2]
- Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1913. → elektronikus elérhetőség: Arcanum [3]
- Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1917–1928. → elektronikus elérhetőség: Arcanum [4]
- Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1939–1942. → elektronikus elérhetőség: Arcanum [5]
- NEKTÁR.OSZK
- https://mandadb.hu/tart/kereses?HNDTYPE=SEARCH&name=doc&page=1&fld_sort=score_insdt&fld_compound_target=allfields&fld_compound=barna+j%C3%B3n%C3%A1s&_clearfacets=1&_clearfilters=1