Basa Péter (Budapest, 19642009. december 30.) Ybl Miklós-díjas magyar építész. Legjelentősebb önálló munkái a budakeszi Határon Túli Magyarok Emléktemploma, valamint a városmajori Barabás-villa felújítása.

Basa Péter
Született1964
Budapest
Elhunyt2009. december 30.
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaépítész
KitüntetéseiYbl Miklós-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Basa Péter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Basa Péter 1964-ben született, és 1984- 1989 között végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem építészkarát. 1989-90 között a Pécsiterv budapesti irodájában dolgozott Vadász György vezetésével, majd 1991-1994 között a Vadász és Társai Építőművész Kft. munkatársa volt. Munkáinak jelentős része kötődik az itteni kollégákhoz. 1993-ban a Vadász Györggyel közösen tervezett szigligeti lakóházért Az Év Háza-díjat, 1996-ban pedig a Vadásszal és Takács Tamással tervezett, a budapesti Árpád úton felépült lakótömbért a Budapesti Építészeti Nívódíjat kapták meg.

Első önálló sikerét az 1999-ben elkészült Határon Túli Magyarok Emléktemplomának budakeszi épületével aratta. A Pro Architectura-díjjal elismert épületet a református közösség kérésére alkalmazott, hagyományos erdélyi alapformák és a modern építési technológia párosítása jellemzi.

2000-ben nyílt meg a Vadász Györggyel és Fernezelyi Gergellyel tervezett magyar pavilon a hannoveri világkiállításon, amely a hazai és a nemzetközi sajtóban is komoly sikert aratott. A hajó alakú, fával burkolt építmény 2001-ben Figyelő Építészeti díjat kapott.

Basa tán legfontosabb önálló műve a budai Barabás-villa 2000- 2002 között levezényelt rekonstrukciója volt. A pusztulás határán álló épületet részben a hajdani építtető, Barabás Miklós egy akvarelljére támaszkodva példás gondossággal állította helyre. Az új kiegészítő szárnyak üvegből és fából készült tömbjei nem zavarják a klasszicista remek látványát, de önmagukban is figyelemreméltó, érzékeny kortárs részletekkel bírnak. A helyreállítást 2003-ban Europa Nostra-díjjal ismerték el.

A 2001-ben létrehozott Fernezelyi Basa Iroda [1] alapítójaként Basa Péter részt vett a győri Rába Mozi Richter Koncertteremmé alakításában (2000-2001), a X. kerületben épült Palazzo Csajkovszkij lakópark, illetve a Nagy-Kopasz hegyen 2005-ben elkészült kilátó tervezésében. Az iroda 2008-ban második helyezést ért el a szombathelyi Weöres Sándor Színház épületére kiírt ötletpályázaton,[1] 2009-ben pedig megosztott első helyet az új budaörsi általános iskola pályázatán.[2] Basa legutolsó, komolyabb visszhangot kiváltó elképzelése a budapesti Királyhágó térre tervezett, zöldhomlokzatos irodaház volt.[3]

Basa szerepet vállalt az építészeti közéletben is. 1992-94 között az ÉME Mesteriskola XII. ciklusának résztvevője volt, majd 1993–96-ban a BME Építészmérnöki Karának Középülettervezési tanszékén oktatott. 2000-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram Építőművészeti kollégiumának tagja, 2001-2002 között a Budapesti Építész Kamara Szakmafelügyeleti bizottságának tagja, 2002-ben a Budapesti Fővárosi Tervtanács tagja volt.

„Építészi pályafutása kezdetétől határozott, következetes egyéni kifejezésmódot alakított ki, amely minden esetben az adott feladathoz és helyszínhez illő. Az egymaga tervezte épületek ugyanúgy a kortárs magyar építészet élvonalába emelkedtek, mint amelyeket tervezőtársakkal együtt alkotott. Előbbiekre példa a »Pro Architectura« díjas budakeszi református templom, a budai Barabás-villa rekonstrukciója valamint több családi ház, utóbbiakra a hannoveri világkiállítás magyar pavilonja és a Nagy-Kopasz hegy csúcsán álló kilátó. Munkásságát az invenciók gazdagsága, egyben gondolati tisztaság jellemzi, alkotásaiban a funkció, a szerkezet és a forma példás összhangot mutat.” (A 2007-ben Basa Péternek ítélt Ybl-díj indoklása.)[4]

45 évesen, daganatos betegségben hunyt el; a budakeszi temetőben nyugszik.

Díjak, elismerések szerkesztés

  • 1989. Diplomadíj
  • 1993. Az Év Háza díj (a szigligeti nyaralóért)
  • 1996. Budapest Építészeti Nívódíja (az Árpád úti épületért)
  • 2000. Pest Megye Építészeti Nívódíja (a budakeszi ref. templomért)
  • 2001. Figyelő Építészeti Díj (a hannoveri pavilonért)
  • 2002. Pro Architectura díj (a budakeszi ref. templomért)
  • 2002. Figyelő Építészeti Díj (a budakeszi ref. templomért)
  • 2003. Europa Nostra-díj (a Barabás-villa felújításáért)
  • 2004. Figyelő Építészeti Díj (a Richter Teremért)
  • 2007. Ybl Miklós-díj

Fontosabb építészeti művei szerkesztés

  • 1993. Borospince és lakóház, Szigliget (Vadász Györggyel)
  • 1993-1995. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola bővítése, Nagykőrös (Kaszás Károllyal)
  • 1994. A Vadász és Társai műterme, Budapest
  • 1994-1995. Kereskedelmi épület, Budapest
  • 1995-1999. Határon Túli Magyarok Emléktemploma (református templom), Budakeszi [2] Archiválva 2012. május 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • 1995-1998. Családi ház, Budakeszi, Gerinc utca
  • 1996. Üzlet- és lakóház, Budapest, Árpád út 56. (Takács Tamással, Vadász Györggyel)
  • 1998-2003. Családi ház, Budakeszi, Székely utca
  • 1999-2000. A Hannoveri Világkiállítás Magyar Pavilonja (Vadász Györggyel és Fernezelyi Gergellyel)
  • 2000-2001. Richter Terem (a volt Rába Mozi koncertteremmé alakítása), Győr (Fernezelyi Gergellyel) [3]
  • 2000-2002. Barabás-villa, Budapest [4][halott link]
  • 2001-2003. Családi ház, Budakeszi, Kelta köz (Reisz Ádámmal)
  • 2002-2004. Családi ház, Budakeszi
  • 2003-2004. La Siesta II. lakópark, Budapest (Fernezelyi Gergellyel)
  • 2003-2004. Palazzo Csajkovszkij, Budapest X. Kápolna tér 5. (Gyarmati Tamással és Takács Tamással)
  • 2004-2005. Nagy-Kopasz hegyi kilátó (Czér Péterrel) [5]
  • 2005. Családi ház, Leányfalu
  • 2004-2006. Családi ház, Üröm (Reisz Ádámmal)
  • 2006. Könyvtár, Leányfalu (Fernezelyi Gergellyel, Kukucska Gergellyel, Reisz Ádámmal)

Képgaléria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. „A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2008. december 5. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
  2. Herman Ottó Általános Iskola, Budaörs (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2009. augusztus 10. [2012. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
  3. Zöldhomlokzat a Királyhágó téren (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2009. augusztus 17. [2012. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
  4. Ybl Miklós-díjas építészek, 2007 (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2007. március 13. [2011. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)

Irodalom szerkesztés

  • Basa Péter életrajza és munkái a Fernezelyi-Basa Iroda Építészműterem honlapján [6]
  • Bojár Iván András (szerk.): Közben. A magyar építészet 15 éve a rendszerváltástól az EU-ba lépésig, 1989-2004. A Műcsarnokban rendezett kiállításhoz kapcsolódó kiadvány. OCTOGON Könyvek, Budapest, 2004
  • Elhunyt Basa Péter. Hg.hu, 2010. 01. 04. [7] (letöltés ideje: 2011-08-28)
  • Fernezelyi Gergely – Somogyi Krisztina: A hegyen túl. Beszélgetés Basa Péterről. Régi-Új Magyar Építőművészet, 2010/01. 20-21. o.
  • Wesselényi-Garay Andor (szerk.) A mindenség modellje. Kortárs magyar templomépítészet. Model of the Universe. Contemporary Hungarian Church Architecture. A debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban 2009. március 21. – június 28. között rendezett kiállítás katalógusa. Második, bővített kiadás, Debrecen, 2010. (A könyvet Basa Péter emlékének ajánlották.)

További információk szerkesztés

  • "Szelíd és győztes" — Basa Peti. Vadász Bence nekrológja. [8] (letöltés ideje: 2011-08-28)
  • Plichta Adrien interjúja Basa Péterrel a Magyar Építész Kamara oldalán [9] (letöltés ideje: 2011-08-28)