Bayer István (gyógyszerész)

Bayer István (Budapest, 1923. október 18. – Budapest, 2016. szeptember 3.) magyar gyógyszerész, ENSZ-szakértő, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatója.

Bayer István
Született	1923. október 18. Budapest
Elhunyt	2016. szeptember 3. (92 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Bayer Fluckiger Éva Bayer Antal
Szülei	Bayer Antal, ifj.
Foglalkozása	gyógyszerész
Kitüntetései	Batthyány-Strattmann László-díj (2003)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajza

Bayer István 1923-ban született Budapesten. Apja, ifj. Bayer Antal és nagyapja, id. Bayer Antal is gyógyszerészek voltak, anyja, Faragó Aranka vegyész végzettséggel rendelkezett. Tanulmányait 1933–1941 között a Piarista Gimnáziumban végezte, 1945-ben szerzett gyógyszerészi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Miután édesapja 1945 elején Budapest bombázásának az áldozata lett, még az egyetem befejezése előtt átvette a családi Kereszt gyógyszertár (Andrássy út) vezetését, amit a gyógyszertárak államosításáig, 1950-ig ellátott. 1950–1952 között a Richter gyár munkatársa, ahol növénykémiai kutatással foglalkozott. 1952–1954 között a Gyógyszeripari Kutató Intézet munkatársa, majd 1954-től átkerült az Egészségügyi Minisztérium kötelékébe. Itt a műszaki fejlesztési osztályon dolgozott, amelyet 1956–1962 között vezetett is.

1962-ben kinevezték az újonnan megalapított Országos Gyógyszerészeti Intézet első igazgatójának. Az intézményt 1967-ig majd 1973-tól 1984-es nyugdíjazásáig vezette.

1967–1973 között az ENSZ Kábítószer-főosztályán dolgozott Genfben. Ezt követően 1976–1990 között a magyar kormányt képviselte az ENSZ Kábítószer Bizottságában, amelynek 1984-ben az elnöki tisztét is betöltötte. 1988-ban az új nemzetközi kábítószer-egyezményt kidolgozó ENSZ konferencia bizottsági elnöke. Évtizedeken keresztül dolgozott szakértőként az ENSZ és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) megbízásából.

1970-ben az Orvostovábbképző Intézet (OTKI) Gyógyszerészeti Tanszékének a vezetőjévé nevezték ki, ezt a tisztet 1990-ig töltötte be.

1953–1967 között a Magyar Gyógyszerkönyvi Bizottság és az ETT Gyógyszerészeti és Gyógyszerkönyvi Bizottság titkára, az Acta Pharmaceutica Hungarica szerkesztője. 1959–1964 között a Gyógyszerész Szakcsoport főtitkára, 1973–1983 között a Magyar Tudományos Akadémia és az Egészségügyi Minisztérium Gyógyszerészeti Gyógyszerkönyvi Bizottságának az elnöke

Számtalan publikációja jelent meg hazai és nemzetközi szaklapokban és folyóiratokban gyógynövénykémia, gyógyszeranalitika és gyógyszerellenőrzés témakörben, majd kábítószer-ellenőrzéssel és drogkutatással kapcsolatban.

Magánélete

Felesége, Gáthy Éva (1924–2002) ugyancsak gyógyszerész, gyermekei Bayer Fluckiger Éva matematikus és Bayer Antal fordító, szerkesztő.

Önálló kötetek

• Az addendum és a formulae normales egyes recepturai vonatkozásai (1959)
• A kábítószer (Gondolat kiadó, 1989)
• A drogok történelme. A kábítószerek története az ókortól napjainkig, Aranyhal, Budapest, 2000
• Drogok és emberek – Múlt, jelen, jövő, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság–Focus, Budapest, 2005
• Drogok és emberek: múlt, jelen, jövő (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, 2005)
• A gyógyszerészet kialakulása és fejlődése (Galenus kiadó, 2010)

Kitüntetések

• Munka érdemrend arany fokozata (1974)
• Schulek Elemér-emlékérem (1977)
• Winkler Lajos-emlékérem (1984)
• Than Károly-emlékérem (1984)
• Szocialista Magyarországért (1984)
• A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1994)
• Serge Sotiroff érem (1994)
• Szebellédy László-emlékérem (1996)
• Magyar Gyógyszerész Kamara Aranyérme (2000)
• Kabay János-díj (2001)
• Batthyány-Strattman-díj (2003)
• Kazay Endre-emlékérem (2003)
• Magyar Köztársasági Érdemkereszt (2006)

Források

• Dr. Gombos Margit: A gyógyszerészet egyetlen „diplomatája” (Phoenix Futár, 2009. május)