Beke Ince Kristóf

(1785–1862) katolikus pap, egyházi és pedagógiai író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. március 21.

Bekeházi Beke Ince Kristóf (Torony, Vas vármegye, 1785. március 2.Veszprém, 1862. október 2.) vörösberényi plébános.

Beke Ince Kristóf
Életrajzi adatok
Születési névBeke Ince Kristóf
Született1785. március 2.
Torony, Vas vármegye
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1862. október 2. (77 évesen)
Veszprém
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus

Atyja Beke Imre uradalmi tiszt volt; korán árvaságra jutván, rumi és rábadoroszlói Rumy József Vas vármegyei birtokos vette gondjai alá; a középiskolákat és bölcseletet Győrött bevégezvén, a veszprémi egyházmegye növendékei közé soroztatott. A teológia hallgatása után Pestre küldetett a központi papnevelőbe, honnan visszakerülvén pappá szenteltetett és Veszprémben kezdé meg lelkészi hivatalát. Innen négy év múlva a siófoki plébániára nevezték ki; melyet tíz év után a peremartonival cserélt föl; innét négy év múlva Veszprémbe költözött, hol az árvaház igazgatását vette át. Kopácsy hercegprímás fölállítván székvárosában a mesterképzőt, ennek egyik tanárául 1835-ben őt hívták meg, ki ezen hivatalától csak 1842-ben vált meg, midőn az intézet megszűnt. 1843-tól mint vörösberényi lelkész működött. Élete végéveit Veszprémben nyugalomban töltötte.

  • A betegeknek és haldoklóknak lelki vigasztalására és épülésére szolgáló kézikönyv. Németből ford. és nehány toldalékkal megbővítette. Buda. 1826.
  • Kézikönyv a magyar falusi oskolamesterek számára. Uo. 1828.
  • Egyházi beszéd a veszprémi árvaház elkészülésekor. Veszprém, 1829.
  • A templomokat szükségesekké teszi a religiónak mivolta és az emberi természetnek minéműsége, Uo. (1830.)
  • Az egyházi személynek főbb kötelessége. Uo. 1831. (Prédikáczió.)
  • A nevelés ügyében különösen a köznépre nézve. Uo. 1833. (Ism. Figyelő XX. 172.)
  • Igaz-e, hogy mindenben hátra vagyunk? Pest, 1838. (Bekeházi Innocent névvel. Ism. Figyelmező.)
  • A korszellem Bekeházi Innocent által fejtegetve. Uo. 1840.
  • Lehet-e a vegyesházasságoktól a beszentelést törvényesen megtagadni vagy reversalist elfogadni. Buda, 1840. (Alapi Ignácz névvel.)
  • Kalászok a religio, egyház és tudományok mezejéről. Pest, 1840.
  • A vegyes házasságok egyházi ünnepesítése körül fenforgó kérdések megfejtve. Uo. 1841. (2. megbőv. kiadás. Uo. 1841. Névtelenűl.)
  • Neveléstudomány a mesterképző intézetek számára. Buda, 1844.
  • Általános tanítástan a mesterképző intézetek számára. Buda, 1844.
  • A lélektudomány viszonya a neveléshez. Pest, 1845. (Kiadva a m. tud. Akadémia által a Philos Pályamunkák 3. kötetében.) REAL-EOD
  • Közép katechismus az elemi tanodák számára. Veszprém, 1849.
  • Mennyei mannás kert. 2. kiadás Uo. 1866. (3. kiadás. Nagy-Kanizsa, 1874. Ima- és énekeskönyv.)
  • Biztos lelki vezér. 4. kiadás. Nagy-Kanizsa, 1874. (Imakönyv.)

Kéziratban maradt: Iskolamester-liturgika 1852-ből. (Ism. a Religio 1853. I. 20. sz.)

Kiadta a Fejér-féle Codex Diplomaticus-nak IX. tom. VII. vol. 631–737. lapjain a veszprémi püspökség okleveleit 1131–1332. évekből.

Szerkesztette az Őrangyal vallási almanachot 1843-ra Pesten és egy énekgyűjteményt Jáky Ferencz és Molnár József társaságában. (Jáky f.-féle füzeteket.)

Értekezései megjelentek a Tudománytárban (1834. a népnevelésről) és a Religio és Nevelésben.

További információk

szerkesztés
  • Ferenczy JakabDanielik József: Magyar írók. Életrajzgyűjtemény I–II. Pest: Szent István Társulat. 1856–1858.   (elektronikus elérhetőség)
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.