Bektež
Bektež falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.
| Bektež | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Kutjevo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34343 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 296 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 39″, k. h. 17° 55′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 39″, k. h. 17° 55′ 35″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bektež témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Pozsegától légvonalban 20, közúton 24 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re délkeletre, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Nekcsére menő 51-es főút mentén, Kula és Gradište között fekszik.
Története szerkesztés
A mai Bektež területén a középkorban két település Dragalóc és Simonóc feküdt. Mindkét falu a gradistyai uradalomhoz tartozott. Dragalócot 1499-ben „Dragalowcz”, Simonócot 1413-ban „Simonolcz” alakban említik a korabeli forrásokban.[2] A török uralom idején a falut muzulmánok lakták, valószínűleg ők adták a település mai nevét. A török uralom végén a muzulmán lakosság Boszniába távozott, a helyükre katolikus horvátok érkeztek.[3] 1698-ban „Begtessi” néven 7 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1730-ban 18, 1746-ban 19 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bektess”néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bektexe” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bektexe” néven 48 házzal és 308 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A település 1876-ban községközpont lett (42 falu tartozott hozzá), ezt a rangját egészen 1956-ig megtartotta.
A településnek 1857-ben 290, 1910-ben 396 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 5%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Önkéntes tűzoltóegyletét 1931-ben alapították. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 388 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 290 | 314 | 312 | 366 | 420 | 396 | 467 | 396 | 374 | 416 | 493 | 520 | 487 | 468 | 430 | 388 |
Kultúra szerkesztés
A KUD Bektež kulturális és művészeti egyesületet 1997. február 16-án alapították. Alapítója Branko Galić volt, aki hosszú ideig elnöke is volt az egyesületnek. Alapításának célja az volt, hogy megismertesse a fiatalokkal őseik hagyományait és kultúráját. Az egyesületnek ma 42 tagja van, akik a következő szekciókban tevékenykednek: néptánc, tamburazenekar, énekkar és színjátszókör. Az egyesület szervezésében kerülnek évente megrendezésre a Bekteži folklór találkozók. Az egyesület rendszeres résztvevője a Zágrábi Nemzetközi Folklórszemlének, a „Đakovački vezovi”, a „Vinkovačke jeseni”, a „Brodsko kolo” folklórszemléknek és más városok folklórszemléinek.
Oktatás szerkesztés
A településen a kutjevói elemi iskola területi iskolája működik.
Sport szerkesztés
- Az NK Bektež labdarúgóklubot 1981-ben alapították. A megyei első ligában szerepel.
- Az SRD Bektež sporthorgász egyesületet 1984-ben alapították.
- A „Strijela” vadásztársaságot 1955-ben alapították.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 44. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papuk[halott link] (horvátul)
- Kutjevo kulturális emlékei Archiválva 2019. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
