Bencs Zoltán

Bencs Zoltán (Nyíregyháza, 1889. január 1. – Budapest, 1961. szeptember 15.) magyar minisztériumi tisztviselő, országgyűlési képviselő.

Bencs Zoltán
Született	1889. január 1. Nyíregyháza
Elhunyt	1961. szeptember 15. (72 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	tisztviselő politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1916, államtudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Evangélikus vallású családban született. Családja régóta élt Nyíregyházán és évtizedeken át adott vezető férfiakat a város közélete számára. Ő maga a középiskolát a budapesti református főgimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen államtudományi oklevelet szerzett. Tanulmányait befejezve 1916-ban állami szolgálatba lépett és Klebelsberg Kuno – a későbbi kultuszminiszter, akkor miniszterelnökségi államtitkár – előbb a Központi Statisztikai Hivatalba, majd a közvetlen felügyelete alá tartozó kultúrpolitikai ügyosztályba osztotta be, ahol főként nemzetiségi és kultúrpolitikai ügyekben dolgozott.

1919-ben a fegyverszüneti bizottság tagjává választották, majd a magyar békedelegáció titkárává nevezték ki, s e minőségében a Teleki Pál és Apponyi Albert által vezetett tárgyaló küldöttség kultúrpolitikai és nemzetiségi előadója volt. 1920 novemberében Teleki, mint fiatal minisztériumi fogalmazót, meghívta a miniszterelnökségre, ahol a szociálpolitikai ügyosztály megszervezését, majd pedig annak vezetését bízta rá. 1929-ben a hatáskörébe osztották a statisztikai szolgálat felügyeletével és az új statisztikai törvény végrehajtásával járó teendőket, amelyeket a következő tíz évben, megbízatásának lejártáig a szakmai körök teljes elismerése mellett végzett. Két ízben is részesült abban a ritka kitüntetésben, hogy a statisztikai munkatervet, mint miniszteri megbízott, a jelenlétében akadályozott miniszterelnök helyett ő képviselhette a Parlament mindkét házának bizottságaiban és plénumában.

1927-ben gróf Bethlen István megbízásából nagy tanulmányt készített a fasizmusról, majd pedig politikai előadója lett annak a tanulmányi bizottságnak, amely báró Prónay György miniszterelnökségi államtitkár vezetésével utazott Olaszországba, hivatalos kiküldetésben. 1928-ban miniszteri osztálytanácsossá, 1931-ben pedig miniszteri tanácsossá nevezték ki. 1932-ben Károlyi Gyula gróf az állásnélküli diplomások problémáinak tanulmányozásával bízta meg, s a kormány később az ő közreműködése révén ismerte el hivatalos szervezetnek a később nevezetessé vált Állástalan Diplomások Országos Bizottságát (ÁDOB).

A Károlyi-kormány lemondása után Gömbös Gyula miniszterelnök az érdekképviseleti reform irányelveinek kidolgozásával kérte meg, amit végre is hajtott, de megvalósítására az akkori viszonyok között már nem nyílt lehetőség. 1937-ben a családvédelmi és népesedési ügyek egyik miniszteri biztosává nevezték ki, erről a megbízatásáról a Darányi-kormány távozásakor lemondott. Az évtized utolsó éveiben a sokgyermekes családok problémáival foglalkozott, illetve a miniszterelnökség szociálpolitikai ügyosztályát vezette.

Hivatalnoki munkája mellett igen sokoldalú tevékenységet fejtett ki társadalmi és szakmai szervezetekben is. 1920-ban az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság tagja és jegyzője is lett – ugyanennek a grémiumnak az 1930-as évek első felétől már alelnöke volt –, a következő években pedig részt vett a Filmtanács és a Filmipari Alap megalapításában is. Alelnöki és művészeti igazgatói tisztséget viselt – 1933-ig – a Hunnia Filmgyárnál, és az 1930-as évek végére a hazai közigazgatásban a filmügyek egyik legrégibb, legtapasztaltabb szakembere lett. Sokirányú tudományos és szakirodalmi tevékenység is köthető a személyéhez, tudományos és publicisztikai írásai elsősorban folyóiratokban és szemlékben jelentek meg.

1939-ben elindult az az évi országgyűlési választáson is, a Magyar Élet Pártja színeiben, és mandátumot is szerzett, a békéscsabai választókerületben.

Magánélete

1917. március 31-én kötött házasságot Budapesten, felesége Ottlik Pálma (1890−1943) volt. 1919-ben született közös gyermekük, Bencs Géza.

Művei

• Az októberi forradalom demokráciája (Nyíry Gyula néven)
• A munka alkotmánya Olaszországban (név nélkül, a Sol Club kiadásában)
• Magyar világnézet (név nélkül, a Sol Club kiadásában)
• A statisztika és az élet csodálatos rendje (megjelent a Statisztikai és a Fővárosi Szemlében, később olasz és francia fordításban is kiadták)

Források

• Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 17.
• Bencs Zoltán oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 14.
• Bencs Zoltán adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum online adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 14.